belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a jelen szervezeti és működési szabályzat (továbbiakban SZMSZ) határozza meg. A Budapesti Gazdasági SZC Pestszentlőrinci Technikum SZMSZ-e a Budapesti Gazdasági SZC SZMSZ-ével együtt érvényes.” Mivel a BGSZC SZMSZ-e tartalmazza a belső kapcsolatok rendjét, ezért a dokumentumban a tagintézményre vonatkozó előírások jelennek meg.

Az intézmény fenntartója és működtetője:

Budapesti Gazdasági Szakképzési Centrum

(1074 Budapest, Dohány utca 65., OM azonosító:203061, telephely azonosító: 012)

A szervezeti és működési szabályzat határozza meg a közoktatási intézmény szervezeti felépítését, továbbá a működésre vonatkozó mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. A szervezeti és működési szabályzat a kialakított cél- és feladatrendszerek, tevékenység-csoportok és folyamatok összehangolt működését, racionális és hatékony kapcsolati rendszerét tartalmazza.

A szervezeti és működési szabályzat létrehozásának jogszabályi alapjai az alábbi törvények, rendeletek, fenntartói dokumentumok:

A szakképzésről szóló 2019-es évi LXXX törvény;

évi CXC. Törvény a nemzeti köznevelésről, o 2011.évi CLXXXVII. Törvény a szakképzésről,
51/2012 (XII.21.) a kerettantervek kiadásáról és jóváhagyásáról, o 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról, o 150/2012. (VII.6.) Korm. rendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről,
315/2013. (VIII.28.) Korm. rendelet a komplex szakmai vizsgáztatás szabályairól, o évi törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról,
59/2013. (VIII.9.) EMMI rendelet a Kollégiumi nevelés alapprogramjának kiadásáról, o 110/2012. (VI.4.) Korm.rendelet a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról,
évi I. törvény a munka törvénykönyvéről,
évi XXXIII. Törvény a közalkalmazottak jogállásáról, o 229/2012. (VIII.28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról,
évi CXCV. törvény az államháztartásról,
évi XXXI. Törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról, o 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról,
17/2014. (III. 12.) EMMI rendelet a tankönyvvé, oktató-kézikönyvvé nyilvánítás,
a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről,
15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről,
évi II. törvény a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről,
évi törvény az illetékekről, o 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról,
362/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet az oktatási igazolványokról, o 26/1997. (IX.3.) NM rendelet az iskola-egészségügyi ellátásról,
Évi XCIII. Törvény a munkavédelemről, o 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet az oktató-továbbképzésről, és az oktatószakvizsgáról, valamint a továbbképzésben résztvevők juttatásairól és kedvezményeiről,
33/1998. (VI. 24.) NM rendelet a munkaköri, szakmai, illetve higiéniás alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről,
Az oktatásért felelős miniszter mindenkori rendelete a tanév rendjéről,
A Budapesti Gazdasági Szakképzési Centrum Szervezeti és Működési Szabályzata
A Budapesti Gazdasági és Szakképzési Centrum Alapító Okirata

1.2. A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése

Az intézmény SZMSZ-ét a nevelőtestület a diákönkormányzat, a szülői szervezet és a közalkalmazotti tanács véleményének kikérésével fogadja el. Az SZMSZ azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra többletkötelezettség hárul, a fenntartó egyetértése szükséges (jelen szabályzat ilyet nem tartalmaz). Az SZMSZ nyilvános. Jelen szervezeti és működési szabályzatot a tanulók, szüleik, az munkavállalók és más érdeklődők megtekinthetik az iskola könyvtárában, továbbá az intézmény honlapján.

1.3. A szervezeti és működési szabályzat személyi és időbeli hatálya

Az SZMSZ-ben foglaltak betartása az intézmény dolgozóira, tanulóira és egyéb vele kapcsolatban álló személyekre kötelező jellegű. Az SZMSZ-ben foglaltak megszegése az intézménnyel jogviszonyban állók esetén alapot adhat fegyelmi eljárás, illetve munkáltatói intézkedés megindítására. Az Nkt. a tanuló kötelességei között sorolja fel az SZMSZ-ben foglaltak megtartását. /46.§ (1)h/ Az oktató kötelezettségeihez tartozik, hogy az SZMSZben és más dokumentumban előírt valamennyi pedagógiai és adminisztratív feladatát maradéktalanul teljesítse.

Az SZMSZ hatálya kiterjed mindazokra a személyekre is, akik belépnek az intézmény területére, használják helyiségeit, létesítményeit. A SZMSZ előírásai érvényesek az intézmény területén a benntartózkodás ideje alatt, valamint az intézmény által külső helyszínen szervezett rendezvényeken a rendezvények ideje alatt. A szervezeti és működési szabályzat határozatlan időre szól.

2. Az intézmény feladatellátási rendje

A szakképzésről szóló 2019-es évi LXXX törvény alapján technikumi feladatok ellátása.

Alapító okirat alapján:

Államháztartási besorolás: 853200 szakmai középfokú oktatás

Alaptevékenysége:

Szakgimnáziumi nevelés-oktatás, felnőttoktatás, a többi gyerekkel, tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók iskolai nevelése-oktatása, továbbá nevelő és oktató munkához kapcsolódó, nem köznevelési tevékenység.

További alaptevékenységek kormányzati funkció szerinti megjelölése:

kormányzati funkciószám	kormányzati funkció megnevezése
081043	iskolai, diáksport-tevékenység és támogatása
082042	könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása
082043	könyvtári állomány feltárása, megőrzése, védelme
082044	könyvtári szolgáltatások
092150	Iskolarendszeren kívüli ISCED 2 szintű OKJ-s képzés
092221	közismereti és szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai elméleti oktatás szakmai feladatai a szakképző iskolákban
092222	sajátos nevelési igényű tanulók közismereti és szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai elméleti oktatásának szakmai feladatai a szakképző iskolákban
092231	szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai gyakorlati oktatás szakmai feladatai a szakképző iskolákban
092232	sajátos nevelési igényű tanulók szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai gyakorlati oktatásának szakmai feladatai a szakképző iskolákban
092270	szakképző iskolai tanulók szakmai gyakorlati oktatásával összefüggő működtetési feladatok
092290	Iskolarendszeren kívüli ISCED 3 szintű OKJ-s képzés
093020	Iskolarendszeren kívüli ISCED 4 szintű OKJ-s képzés
095020	iskolarendszeren kívüli egyéb oktatás, képzés
095040	munkaerő-piaci felnőttképzéshez kapcsolódó szakmai szolgáltatások
096015	gyermekétkeztetés köznevelési intézményben
096025	munkahelyi étkeztetés köznevelési intézményben
105020	foglalkoztatást elősegítő képzések és egyéb támogatások

Iskola maximális létszáma: a Budapesti Gazdasági Szakképzési Centrum Alapító

Okirata szerint

Szakmacsoport: Informatika

Közgazdaság

Turisztika

3. Az intézmény szervezeti felépítése

3.1. Az intézmény vezetője

3.1.1. A vezető felelőssége

Az intézmény vezetője felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, a takarékos gazdálkodásért, gyakorolja a munkáltatói jogokat, és dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörébe. Az munkavállalók foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja. A nevelési-oktatási intézmény vezetője felel továbbá a pedagógiai munkáért, az intézmény belső ellenőrzési rendszerének működtetéséért, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzéséért, a gyermekek, tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért. A nevelésioktatási intézmény vezetője rendkívüli szünetet rendelhet el, ha rendkívüli időjárás, járvány, természeti csapás vagy más elháríthatatlan ok miatt a nevelési-oktatási intézmény működtetése nem biztosítható, vagy az intézkedés elmaradása jelentős veszéllyel, illetve helyrehozhatatlan kárral járna. Intézkedéséhez be kell szerezni a fenntartó egyetértését, illetve, ha ez nem lehetséges, a fenntartót haladéktalanul értesítenie kell.

Az intézmény vezetője jogosult az intézmény hivatalos képviseletére. Jogkörét esetenként, vagy az ügyet meghatározott körében helyetteseire vagy az intézmény más munkavállalójára átruházhatja.

Az intézményi bélyegzők használatára a következő beosztásban dolgozók jogosultak: az igazgató, az igazgatóhelyettesek minden ügyben, a gazdasági ügyintéző és az iskolatitkár a munkaköri leírásukban szereplő ügyekben, az osztályfőnök és az érettségi vizsgabizottság jegyzője az év végi érdemjegyek törzskönyvbe, bizonyítványba, valamint a félévi tanulmányi értesítő iratba való beírásakor.

3.1.2. Az igazgató akadályoztatása esetén érvényes helyettesítési rend

Távollétében (ebben a sorrendben) az általános igazgatóhelyettes, szakmai igazgatóhelyettes, valamint a digitális munkaközösség vezetője látja el a feladatokat. A helyettesek hatásköre az igazgató helyettesítésekor – saját munkaköri leírásukban meghatározott feladatok mellett – az azonnali intézkedést igénylő döntések meghozatalára, az ilyen jellegű feladatok végrehajtására terjed ki. Az igazgató döntési és egyéb jogait (pl. felvételi döntések esetén) részben vagy egészben átruházhatja a helyettesekre, az iskolavezetés vagy a tantestület más tagjaira. A döntési jog átruházása minden esetben írásban történik, kivéve a helyettesek felhatalmazását.

3.1.3. Az igazgatóhelyettes(ek) akadályoztatása esetén érvényes helyettesítési rend

Távollétében (ebben a sorrendben) a másik igazgatóhelyettes, a digitális munkaközösség vezetője, a közgazdasági munkaközösség vezetője valamint a humán munkaközösség vezetője látja el a feladatokat. Mindkét igazgatóhelyettes akadályoztatása esetén a helyettesítési szintek előbbre kerülnek. A döntési jog átruházása minden esetben írásban történik.

3.2. Az igazgató közvetlen munkatársai

Az igazgató feladatait közvetlen munkatársai közreműködésével látja el. Az igazgató közvetlen munkatársai:

az igazgatóhelyettesek,
az iskolatitkár.

Az igazgató közvetlen munkatársai munkájukat munkaköri leírásuk, valamint az ő közvetlen irányítása mellett végzik. Az igazgató közvetlen munkatársai közvetlen felelősséggel és beszámolási kötelezettséggel tartoznak.

Az igazgatóhelyetteseket a tantestület véleményezési jogkörének megtartásával az igazgató bízza meg. Igazgatóhelyettesi megbízást az intézmény határozatlan időre alkalmazott oktatója kaphat. Az igazgatóhelyettes feladat- és hatásköre, valamint egyéni felelőssége mindazon területekre kiterjed, amelyet munkaköri leírása tartalmaz. Személyileg felel az igazgató által rá bízott feladatokért.

Az igazgatóhelyettesek távollétük vagy egyéb akadályoztatásuk esetén teljes hatáskörrel veszik át egymás munkáját, ennek során – az intézmény igazgatójával egyeztetve – bármely olyan döntést meghozhatnak, amely a távollévő igazgatóhelyettes hatáskörébe tartozik.

Az iskolatitkár szakirányú képesítéssel rendelkező személy, hatásköre és felelőssége kiterjed a munkaköre és munkaköri leírása szerinti feladatokra.

3.3. Az intézmény szervezeti felépítése

Az intézmény szervezeti felépítését az alábbi szervezeti diagram tartalmazza.

3.4. Az intézmény vezetősége

Az intézmény vezetőinek munkáját (irányító, tervező, szervező, ellenőrző, értékelő tevékenységét) középvezetők segítik meghatározott feladatokkal, jogokkal és kötelezettségekkel. A középvezetők az intézmény vezetőségének tagjai.

Az intézmény vezetőségének tagjai:

az igazgató,
az igazgatóhelyettesek,
a szakmai munkaközösségek vezetői.

Az intézmény vezetősége, mint testület konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik. Az iskola vezetősége együttműködik az intézmény más közösségeinek képviselőivel, így a szülői szervezet választmányával, a diákönkormányzat vezetőjével. A diákönkormányzattal való kapcsolattartás az igazgató feladata. Az igazgató felelős azért, hogy a diákönkormányzat jogainak érvényesítési lehetőségét megteremtse, meghívja a diákönkormányzat képviselőjét mindazokra az értekezletekre, amelyekhez kapcsolódóan a diákönkormányzat véleményét be kell szerezni.

A szükségnek megfelelően - de legalább kéthavonta tanácskozik, a különösen fontos kérdésekben - az igazgató felkérésére - állásfoglalást fogalmaz meg.

Az intézmény által kibocsátott dokumentumoknak, hivatalos leveleknek, kibocsátott iratoknak és szabályzatoknak aláírására az intézmény vezetője egyszemélyben jogosult.

Az intézmény cégszerű aláírása az igazgató aláírásával és az intézmény pecsétjével érvényes.

3.5. A pedagógiai munka ellenőrzése

Az intézményben folyó pedagógiai munka belső ellenőrzésének megszervezése, a szakmai feladatok végrehajtásának ellenőrzése az igazgató és a helyettesek feladata. Az intézményben az ellenőrzés az igazgató kötelessége és felelőssége. A hatékony és jogszerű működéshez azonban rendszeres és jól szabályozott ellenőrzési rendszer működtetése szükséges. E rendszer alapjait az e szabályzatban foglaltak mellett az intézmény vezetőinek és oktatóinak munkaköri leírása, valamint az intézmény minőségirányítási programjának részeként elkészített oktató teljesítményértékelési rendszer teremti meg.

A munkaköri leírásokat legalább háromévente át kell tekinteni. Munkaköri leírásuk kötelezően szabályozza az alábbi feladatkört ellátó vezetők és oktatók pedagógiai és egyéb természetű ellenőrzési kötelezettségeit:

az igazgatóhelyettesek,
a munkaközösség-vezetők,
az osztályfőnökök,
a szaktanterem- és szertárfelelősök,
az oktatók.

A munkavállalók munkaköri leírását az érintettel alá kell íratni, az aláírt példányokat vagy azok másolatát az irattárban kell őrizni. Az igazgatóhelyettesek és a munkaközösség-vezetők elsősorban munkaköri leírásuk, továbbá az igazgató utasítása és a munkatervben megfogalmazottak szerint részt vesznek az ellenőrzési feladatokban. Az intézmény vezetőségének tagjai és a munkatervben az oktató teljesítményértékelésben való közreműködéssel megbízott oktatók szükség esetén – az igazgató külön megbízására – ellenőrzési feladatokat is elláthatnak. A rájuk bízott ellenőrzési feladatok kizárólag szakmai jellegűek lehetnek.

A tanév során végrehajtandó ellenőrzési területeket a feladatokkal megfelelő módon kell meghatározni. Az ellenőrzési területek kijelölésekor a célszerűség és az integrativitás a meghatározó elem.

Minden tanévben ellenőrzési kötelezettséggel bírnak a következő területek:

tanítási órák ellenőrzése,
tanítási órák látogatása szaktanácsadói, szakértői kompetenciával,
a digitális napló folyamatos ellenőrzése,
az igazolt és igazolatlan tanulói hiányzások ellenőrzése,
az SZMSZ- ben előírtak betartásának ellenőrzése
az osztályfőnöki, oktatói intézkedések folyamán,
a tanítási órák kezdésének és befejezésének ellenőrzése.

4. Az intézmény működési rendjét meghatározó dokumentumok

4.1. A törvényes működés alapdokumentumai és egyéb dokumentumai

Az intézmény törvényes működését az alábbi – a hatályos jogszabályokkal összhangban álló – alapdokumentumok határozzák meg:

az alapító okirat
a szervezeti és működési szabályzat
a pedagógiai program
a házirend

Az intézmény tervezhető és elszámoltatható működésének részenként funkcionálnak az alábbi dokumentumok:

a tanév munkaterve (kiegészítve a féléves és éves beszámolókkal),
egyéb belső szabályzatok.

4.1.1. Az alapító okirat

Az alapító okirat tartalmazza az intézmény legfontosabb jellemzőit, aláírása biztosítja az intézmény nyilvántartásba vételét, jogszerű működését.

4.1.2. A pedagógiai program, valamint a vele kapcsolatos tájékoztatás helye, ideje

A közoktatási intézmény pedagógiai programja képezi az intézményben folyó nevelő-oktató munka tartalmi, szakmai alapjait. Pedagógiai programjának megalkotásához az intézmény számára a Köznevelési törvény 24. § (1) bekezdése biztosítja a szakmai önállóságot.

Az iskola pedagógiai programja meghatározza:

Az intézmény pedagógiai programját, ennek részeként az iskolában folyó nevelés és oktatás célját, továbbá a köznevelési törvény 26.§ (1) bekezdésében meghatározottakat.
Az iskola helyi tantervét, ennek keretén belül annak egyes évfolyamain tanított tantárgyakat, a kötelező, kötelezően választható és szabadon választható tanórai foglalkozásokat és azok óraszámait, az előírt tananyagot és követelményeket.
Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elveit, figyelembe véve a tankönyv ingyenes igénybevétele biztosításának kötelezettségét.
Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményeit és formáit, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményeit, továbbá – jogszabály keretei között – a tanuló teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minősítésének formáját.
A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatokat,
Az oktatóok helyi intézményi feladatait, az osztályfőnöki munka tartalmát,
Az osztályfőnök feladatait,
A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendjét,
A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendjét,
A középszintű érettségi vizsga témaköreit.
A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszereket.

A felsorolt tevékenységek szabályozása a pedagógiai program hatáskörébe tartozik, így az érdeklődők a fenti témákkal kapcsolatban ott találnak részletes információkat.

A pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el.

Az iskola pedagógiai programja megtekinthető az igazgatói irodában, továbbá olvasható az intézmény honlapján. Az iskola vezetői munkaidőben bármikor tájékoztatással szolgálnak a pedagógiai programmal kapcsolatban.

4.1.3. Az éves munkaterv

Az éves munkaterv az intézmény hivatalos dokumentuma, amely a hatályos jogszabályok figyelembevételével az intézmény pedagógiai programjának alapul vételével tartalmazza a nevelési célok, feladatok megvalósításához szükséges tevékenységek, munkafolyamatok időre beosztott cselekvési tervét a felelősök és a határidők megjelölésével.

Az intézmény éves munkatervét a nevelőtestület készíti el, elfogadására a nyitó értekezleten kerül sor. A tanév helyi rendje a munkaterv részét képezi, ennek elfogadásakor be kell szerezni

a szülői szervezet és a diákönkormányzat véleményét. A tanév helyi rendjét az intézmény weblapján és az iskolai hirdetőtáblán is el kell helyezni.

4.2. A tanítási órák, óraközi szünetek rendje, időtartama

Az oktatás és a nevelés a pedagógiai program, a helyi tantervek, valamint a tantárgyfelosztással összhangban levő heti órarend alapján történik az oktatók vezetésével, a kijelölt tantermekben. A tanítási órán kívüli foglalkozások csak a kötelező tanítási órák megtartása után, rendkívüli esetben (igazgatói engedéllyel) azok előtt szervezhetők. A tanítási órák időtartama 45 perc. Az első tanítási óra a házirend által meghatározott időben kezdődik.

A tanítási órák engedély nélküli látogatására csak az intézmény vezetői és a tantestület tagjai jogosultak. Minden egyéb esetben a látogatásra az igazgató adhat engedélyt. A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók, kivételt indokolt esetben az igazgató tehet. A kötelező orvosi és fogorvosi vizsgálatok az igazgatóhelyettes által előre engedélyezett időpontban és módon történhetnek, lehetőség szerint úgy, hogy a tanítást minél kevésbé zavarják.

Az óraközi szünetek rendjét szükség szerint beosztott oktatók felügyelik. Dupla órák (engedéllyel) szünet közbeiktatása nélkül is tarthatók, de csak ha ez az óra a 7. óra vagy az után kezdődik.

4.3. Az intézmény nyitvatartása, az iskolában tartózkodás rendje

Az iskola szorgalmi időben reggel 6.30 órától a szervezett foglalkozások befejezéséig, de legalább 17.30 óráig van nyitva. Az intézmény tanítási szünetekben ügyeleti rend szerint tart nyitva munkanapokon 9.00 – 14.00-ig. Az iskolát szombaton, vasárnap és munkaszüneti napokon – rendezvények hiányában – zárva kell tartani. A szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre – eseti kérelmek alapján – az igazgató ad engedélyt.

4.4. A belépés és a benntartózkodás azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel

A közoktatási intézménnyel munkavállalói és tanulói jogviszonyban nem állók (kivéve az iskolába járó tanulók szüleit és a fenntartó képviselőit) – csak az elfoglaltságuk idejére tartózkodhatnak az épületben.

Az iskola főbejáratánál porta működik. A portás feladata:

útbaigazító, informáló tevékenységet lát el,
kezeli a belépő dolgozók jelenléti íveit,
adminisztrációs feladata: a portanapló vezetése,
tanítási időben működteti a kapunyitó automatát,
felel azért, hogy a főbejáraton illetéktelen ne léphessen be az épületbe.

A bejárat használatának rendje:

A porta szervezi az iskolában az iskolával jogviszonyban nem állók be- és kilépését, azokat a portanaplóban rögzíti.
Az előre tervezhető ügyfélfogadás rendje:
Az alkalmazottak, illetve a diákönkormányzat vezető testülete kapcsolatrendszerében az egyeztetett találkozókról az érintettek kötelesek megelőzően értesíteni a portát: a belépők személyéről, a belépés várható időpontjáról. A portás köteles értesíteni a fogadó kollégát a vendég megérkezéséről. Az iskolában való tartózkodás ideje alatt a látogató a fogadó felelősségével tartózkodik az épületben.
Az iskolai rendezvények ügyfélfogadási rendjéről a felelős előzőleg a portát írásban értesíti.
Az előre nem tervezhető ügyfélfogadás esetén a portás saját hatáskörben szervezi meg a belépést. Értesíti a Titkárságot, a keresett személyeket, segíti a kapcsolatfelvételt. Az emeletre csak a keresett személy tudtával engedheti fel a belépőket.
Rendkívüli – saját hatáskörben nem kezelhető – esetekben a portaszolgálat az ügyeletes igazgató-helyettes, illetve a titkárság irányítását veszi igénybe. Az iskola területén, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel csak hivatalos ügyintézés címén tartózkodhatnak.

4.5. Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje

Az iskolaépületet címtáblával és Magyarország címerével kell ellátni. Az épületen ki kell tűzni a nemzeti lobogót.

Az iskola minden munkavállalója és tanulója felelős:

a tűz- és balesetvédelmi, valamint munkavédelmi szabályok betartásáért,
a közösségi tulajdon védelméért, állapotának megőrzéséért,
az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért,
az energiafelhasználással való takarékoskodásért, a tűz- és balesetvédelmi,
valamint munkavédelmi szabályok betartásáért.

A tanulók az intézmény létesítményeit, helyiségeit csak oktatói felügyelettel használhatják. Az iskola tantermeit, szaktantermeit, könyvtárát, tornatermét, számítástechnikai felszereléseit stb. a diákok elsősorban a kötelező és a választható tanítási órákon használhatják. A foglalkozásokat követően – a tanteremért felelős, vagy a foglalkozást tartó oktató felügyelete mellett – lehetőség van az iskola minden felszerelésének használatára. A szaktantermek, könyvtár, tornaterem stb. használatának rendjét a házirendhez kapcsolódó belső szabályzatok tartalmazzák, amelyek betartása tanulóink és az oktatóok számára kötelező.

A tanulók az általuk használt helyiség, berendezés épségéért erkölcsileg és anyagilag is felelősek. A géptermekben, a tornateremben, kondicionáló termekben a tanulók csak oktató felügyelete mellett tartózkodhatnak.

Az egyes helyiségek, létesítmények berendezéseit, felszereléseit, eszközeit elvinni csak az igazgató engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet.

Vagyonvédelmi okok miatt az üresen hagyott szaktantermeket, szertárakat zárni kell. A tantermek, szertárak bezárása az órát tartó oktatóok, illetve – a tanítási órákat követően – a technikai dolgozók feladata.

A diákönkormányzat az iskola helyiségeit, az iskola berendezéseit – az igazgatóhelyettessel való egyeztetés után – szabadon használhatja.

4.6. Az elektronikus és az elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési rendje

4.6.1. Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje

Az oktatási ágazat irányítási rendszerével a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) révén tartott elektronikus kapcsolatban elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumrendszert alkalmazunk a 229/2012. (VIII.28.) Kormányrendelet előírásainak megfelelően. A rendszerben alkalmazott fokozott biztonságú elektronikus aláírást kizárólag az intézmény igazgatója alkalmazhatja a dokumentumok hitelesítésére. Az elektronikus rendszer használata során feltétlenül ki kell nyomtatni és az irattárban kell elhelyezni az alábbi dokumentumok papír alapú másolatát:

az intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása az alkalmazott oktatókra, óraadó tanárokra vonatkozó
adatbejelentések a tanulói jogviszonyra vonatkozó bejelentések az október 1-jei oktató és tanulói lista

Az elektronikus úton előállított fent felsorolt nyomtatványokat az intézmény pecsétjével és az igazgató aláírásával hitelesített formában kell tárolni.

Az egyéb elektronikusan megküldött adatok írásbeli tárolása, hitelesítése nem szükséges. A dokumentumokat a KIR rendszerében, továbbá az iskola informatikai hálózatában egy külön e célra létrehozott mappában tároljuk. A mappához való hozzáférés jogát az informatikai rendszerben korlátozni kell, ahhoz kizárólag az igazgató által felhatalmazott személyek (az iskolatitkár és az igazgatóhelyettesek) férhetnek hozzá.

4.6.2. Az elektronikus úton előállított, papíralapú nyomtatványok hitelesítési rendje

Az iskolánkban használatos digitális napló elektronikusan előállított, papíralapon tárolt adatként kezelendő, mert a rendszer nem rendelkezik az ágazat irányításáért felelős miniszter engedélyével. Az elektronikus naplóba az adatokat digitális úton viszik be az iskola vezetői, tanárai és az adminisztrációért felelős alkalmazottak. Az adatok tárolása – ideiglenesen – az iskola e célra használatos szerverén történik. A digitális napló elektronikus úton tárolja a tanulók adatait, osztályzatait, a tanítási órák tananyagát, a hiányzókat, valamint a tanulókkal kapcsolatos intézkedéseket, a szülők értesítését.

Havi gyakorisággal ellenőrizni kell az oktatóok által bejegyzett órákat.

Féléves gyakorisággal kell kinyomtatni a tanulók által elért félévi, év végi eredményeket, a tanulók igazolt és igazolatlan óráit, a tanulói záradékokat. Félévkor a tanuló előbb felsorolt adatait tartalmazó kivonatot ki kell nyomtatni, azt az osztályfőnöknek alá kell írnia, az iskola körbélyegzőjével le kell pecsételni, a kinyomtatott iratot pedig át kell adni a tanulónak vagy a szülőnek.

A tanév végén a digitális napló által generált anyakönyvből papír alapú törzskönyvet kell kiállítani, amelynek adattartalmát és formáját jogszabály határozza meg.

Eseti gyakorisággal kell kinyomtatni a tanuló által elért eredményeket, az igazolt és igazolatlan órák számát, a záradékokat tartalmazó iratot iskolaváltás vagy a tanulói jogviszony más megszűnésének eseteiben.

5. Az intézmény munkarendje

5.1. Az intézmény vezetői munkarendjének szabályozása

Az intézmény vezetője vagy helyettesei közül egyiküknek az intézményben kell tartózkodnia abban az időszakban, amikor tanítási órák, tanulóink számára szervezett iskolai rendszerű délutáni tanrendi foglalkozások vannak. Ezért az igazgató vagy helyettesei közül legalább egyikük hétfőtől csütörtökig 7.20 és 15.10 óra között, pénteken 7.20 és 14.20 óra között az intézményben tartózkodik. Egyebekben munkájukat az iskola szükségleteinek és aktuális feladataiknak megfelelő időben és időtartamban látják el.

5.2. Az oktatóok munkaidejének hossza, beosztása

Az intézmény oktatói heti 40 órás munkaidőkeretben végzik munkájukat. Az oktatók napi munkaidejüket – az órarend, a munkaterv és az intézmény havi programjainak szem előtt tartásával – általában maguk határozzák meg. Az értekezleteket, fogadóórákat általában keddi napokon tarjuk, ezért ezeken a napokon hosszabb munkaidőre kell számítani. A munkáltató a munkaidőre vonatkozó előírásait az órarend, a munkaterv, a havi programok kifüggesztése, illetve a helyben szokásos módon kifüggesztett hirdetés útján határozza meg.

5.2.1. Az oktatóok munkaidejének kitöltése

Az oktatóok teljes munkaideje a kötelező órákból, valamint a nevelő, illetve oktató munkával vagy a gyermekekkel, tanulókkal a szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. Az oktató-munkakörben dolgozók munkaideje tehát két részre oszlik:

a kötelező óraszámban ellátott feladatokra,
a munkaidő többi részében ellátott feladatokra.

5.2.2. A kötelező óraszámban ellátott feladatok

a tanítási órák megtartása
a munkaközösség-vezetői feladatok ellátása,
osztályfőnöki feladatok ellátása,
iskolai sportköri foglalkozások,
énekkar, szakkörök vezetése,
differenciált képességfejlesztő foglalkozások (korrepetálás, tehetséggondozás, felzárkóztatás, előkészítők stb.),
magántanuló felkészítésének segítése,
könyvtárosi feladatok.

Az oktatóok ellátandó munkaidejébe beleszámít a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenység időtartama is. Előkészítő és befejező tevékenységnek számít a tanítási óra előkészítése, adminisztrációs feladatok, az osztályzatok beírása, tanulókkal való megbeszélés, egyeztetési feladatok is.

Az oktatóok iskolai szorgalmi időre irányadó munkaidő-beosztását az órarend, a munkaterv és a kifüggesztett havi programok listája tartalmazza. Az órarend készítésekor elsősorban a tanulók érdekeit kell figyelembe venni. Az oktatói kéréseket az igazgató rangsorolja, lehetőség szerint figyelembe veszi.

5.2.3. A munkaidő többi részében ellátott feladatok

a tanítási órákra való felkészülés,
a tanulók dolgozatainak javítása,
a tanulók munkájának rendszeres értékelése,
a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése,
érettségi, különbözeti, felvételi, osztályozó vizsgák lebonyolítása,
kísérletek összeállítása,
dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése,
a tanulmányi versenyek lebonyolítása,
tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok,
felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken,
iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése,
a pótlékkal elismert feladatok (osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok) ellátása,
az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása,
szülői értekezletek, fogadóórák megtartása,
részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken,
részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken,
a tanulók felügyelete óraközi szünetekben,
tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése,
iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel,
részvétel a munkaközösségi értekezleteken,
tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés,
részvétel az intézmény belső szakmai ellenőrzésében,
iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés,
szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása,
osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása.

5.2.4. Az intézményben, illetve azon kívül végezhető pedagógiai feladatok meghatározása

Az oktatóok a munkaidő tanítási órákkal, foglalkozásokkal le nem kötött részében az alábbi feladatokat az iskolában kötelesek ellátni:

a 5.2.2. szakaszban meghatározott tevékenységek mindegyike a 5.2.3. szakaszban meghatározott tevékenységek, kivéve az a, b, d, g, p, w pontokban leírtak.

Az intézményen kívül végezhető feladatok:

a 6.2.3. szakaszban meghatározott tevékenységek közül az a, b, d, g, p, w pontokban leírtak.

Az intézményen kívül ellátható munkaköri feladatoknak az intézmény a fentiek szerint határozza meg a kereteit. Ennek figyelembevételével az iskolán kívül végezhető feladatok ellátásakor az oktató munkaidejének felhasználásáról – figyelembe véve a köznevelési törvény 62.§ (5) bekezdésében 2013. szeptember 1-jétől hatályba lépő meghatározott kötött munkaidőre vonatkozó előírásait és a munkáltató ezzel kapcsolatos döntéseit – az oktató maga dönt.

5.3. Oktatók munkarendjével kapcsolatos előírások

Az oktatók napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet az igazgató vagy az igazgatóhelyettes állapítja meg az intézmény órarendjének függvényében. A konkrét napi munkabeosztások összeállításánál az intézmény feladatellátásának, zavartalan működésének biztosítását kell elsődlegesen figyelembe venni. Az intézmény vezetőségének tagjai, valamint az oktatóok a fenti alapelv betartása mellett javaslatokat tehetnek egyéb szempontok, kérések figyelembevételére.

Az oktató köteles 15 perccel tanítási, foglalkozási, ügyeleti beosztása előtt a munkahelyén (illetve a tanítás nélküli munkanapok programjának kezdete előtt annak helyén) megjelenni. Az oktató a munkából való rendkívüli távolmaradását, annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon 7.20 óráig köteles jelenteni az intézmény vezetőjének, helyettesének vagy a titkárságon jelenteni, hogy közvetlen munkahelyi vezetője helyettesítéséről intézkedhessen. A hiányzó oktató köteles várhatóan egy hetet meghaladó hiányzásának kezdetekor tanmeneteit az igazgatóhelyetteshez eljuttatni, hogy akadályoztatása esetén a helyettesítő tanár biztosíthassa a tanulók számára a tanmenet szerinti előrehaladást. A táppénzes papírokat legkésőbb a táppénz utolsó napját követő 3. munkanapon le kell adni a gazdasági irodában.

Rendkívüli esetben az oktató az igazgatótól kérhet engedélyt legalább két nappal előbb a tanítási óra (foglalkozás) elhagyására, a tanmenettől eltérő tartalmú tanítási óra (foglalkozás) megtartására. A tanítási órák (foglalkozások) elcserélését az igazgatóhelyettes engedélyezi.

A tantervi anyagban való lemaradás elkerülése érdekében hiányzások esetén – lehetőség szerint

– helyettesítést kell tartani. Ha a helyettesítő oktatót legalább egy nappal a tanítási óra (foglalkozás) megtartása előtt bízták meg, úgy köteles a tanmenet szerint előre haladni, a szakmailag szükséges dolgozatokat megíratni és kijavítani.

Az oktatóok számára – a kötelező óraszámon felüli – a nevelő–oktató munkával összefüggő rendszeres vagy esetenkénti feladatokra a megbízást vagy kijelölést az igazgató adja az igazgatóhelyettes és a munkaközösség-vezetők javaslatainak meghallgatása után.

Az oktató alapvető kötelessége, hogy tanítványainak haladását rendszeresen osztályzatokkal értékelje, valamint számukra a számszerű osztályzatokon kívül visszajelzéseket adjon előrehaladásuk mértékéről, az eredményesebb tanulás érdekében elvégzendő feladatokról.

5.4. Munkaköri leírás-minták

Iskolánkban minden munkavállalónak névre szóló, feladataihoz szabott munkaköri leírása van, amelyet az alkalmazást követő néhány napon belül megkap, átvételét aláírásával igazolja. A munkaköri leírás minták a függelékben találhatóak.

5.5. Intézményi védő, óvó előírások

A munkavédelmi, munkabiztonsági és tűzvédelmi feladatok a Munkavédelmi és Tűzvédelmi Szabályzatban leírtak szerint kell eljárni.

Kockázatkezelés, rendkívüli események:

A rendkívüli eseményekkel kapcsolatosan a fenntartó által kiadott szabályozás határozza meg a rendkívüli esemény fogalmát, az esemény kapcsán a tennivalókat, az intézkedések megtételéért a felelős személyeket és a jelentési kötelezettséget.

Rendkívüli esemény bekövetkezésekor az előírtakon kívül értesíteni kell a Fenntartót.

5.5.1. A gyermekek, tanulók egészségét veszélyeztető helyzetek kezelésére irányuló eljárásrend

A tanulók számára minden tanév első napján az osztályfőnök tűz-, baleset-, munkavédelmi tájékoztatót tart, amelynek során – koruknak és fejlettségüknek megfelelő szinten – felhívja a figyelmüket a veszélyforrások kiküszöbölésére. A tájékoztató során szólni kell az iskola közvetlen környékének közlekedési rendjéről, annak veszélyeiről is. A tájékoztató megtörténtét és tartalmát dokumentálni kell, a tájékoztatás megtörténtét a diákok aláírásukkal igazolják.

Balesetvédelmi, munkavédelmi oktatást kell tartani minden tanév elején azon tantárgyak tanárainak, amelyek tanulása során technikai jellegű balesetveszély lehetősége áll fönn. Ilyen tantárgyak: fizika, kémia, biológia, informatika, testnevelés. Az oktatás megtörténtét az osztálynaplóban dokumentálni kell. Az egyes szaktantermekben érvényes balesetvédelmi előírásokat belső utasítások és szabályzatok tartalmazzák, amelyeket a tanulókkal a szaktanár a tanév elején köteles megismertetni. Az ismertetésen jelen nem lévő tanulók számára pótlólag kell ismertetni az előírásokat. Az iskola számítógépeit a tanulók csak tanári felügyelet mellett használhatják.

Külön balesetvédelmi, munkavédelmi tájékoztatót kell tartani a diákok számára minden olyan esetben, amikor a megszokottól eltérő körülmények között végeznek valamely tevékenységet (pl. osztálykirándulás, munkavégzés, stb.). A tájékoztatást a foglalkozást vezető oktató köteles elvégezni és adminisztrálni.

A tanulóbalesetek bejelentése tanulóink és az oktatóok számára kötelező. Az az oktató, aki nem jelenti az óráján történt balesetet, mulasztást követ el. A balesetek nyilvántartását és a kormányhivatalnak történő megküldését az igazgató által megbízott munkavédelmi felelős végzi digitális rendszer alkalmazásával.

Az oktatóok és egyéb munkavállalók számára minden tanév elején tűz-, baleset-, munkavédelmi tájékoztatót tart az intézmény munkavédelmi felelőse. A munkavédelmi felelős megbízása az intézmény vezetőjének feladata. A tájékoztató tényét és tartalmát dokumentálni kell. Az oktatáson való részvételt az munkavállalók aláírásukkal igazolják.

Az oktatóok a tanítási órákra az általuk készített, használt technikai jellegű eszközöket csak külön engedéllyel vihetik be, az eszköz veszélytelenségének megállapítása az igazgató hatásköre, aki szükség esetén szakember által kiadott véleményhez kötheti az eszköz órai használatát. Az oktatóok által készítet nem technikai jellegű pedagógiai eszközök a tanítási órákon korlátozás nélkül használhatók.

5.5.2. Rendkívüli események esetén szükséges teendők

Az iskola működésében rendkívüli eseménynek kell minősíteni minden olyan előre nem látható eseményt, amely a nevelő és oktató munka szokásos menetét akadályozza, illetve az iskola tanulóinak és dolgozóinak biztonságát és egészségét, valamint az intézmény épületét, felszerelését veszélyezteti.

Rendkívüli eseménynek minősül különösen:

a természeti katasztrófa (pl. villámcsapás, földrengés, árvíz),
a tűz,
a robbantással történő fenyegetés.

Amennyiben az intézmény bármely tanulójának vagy dolgozójának az iskola épületét, vagy a benne tartózkodó személyek biztonságát fenyegető rendkívüli eseményre utaló tény jut a tudomására, köteles azt azonnal közölni az iskola igazgatójával, illetve valamely intézkedésre jogosult felelős vezetővel.

Rendkívüli esemény esetén intézkedésre jogosult felelős vezetők:

igazgató,
igazgatóhelyettesek,
munkavédelmi felelős.

A rendkívüli eseményről azonnal értesíteni kell:

a fenntartót,
tűz esetén a tűzoltóságot,
robbantással történő fenyegetés esetén a rendőrséget,
személyi sérülés esetén a mentőket,
egyéb esetekben az esemény jellegének megfelelő rendvédelmi, illetve katasztrófa-elhárító szerveket, ha ezt az iskola igazgatója szükségesnek tartja.

Amennyiben a bombariadó az érettségi vizsgák időtartama alatt történik, az iskola igazgatója haladéktalanul köteles az eseményt a fenntartónak és a Kormányhivatalnak bejelenteni, valamint gondoskodni az érettségi vizsga mielőbbi folytatásának megszervezéséről.

Az épületben tartózkodó személyeket riasztani kell. A jelzés: folyamatosan tartó szaggatott csengetés, áramkiesés esetén kolompolás. Ezután haladéktalanul hozzá kell látni a veszélyeztetett épület kiürítéséhez. A tanulócsoportoknak a „Tűzriadó terv” alapján kell elhagyniuk az épületet.

A veszélyeztetett épület kiürítése során fokozottan ügyelni kell a következőkre:

Az épületből minden tanulónak távoznia kell, ezért az órát, a foglalkozást tartó nevelőnek a tantermeken kívül (pl. mosdóban, szertárban stb.) tartózkodó gyerekekre is gondolnia kell.
A kiürítés során a mozgásban, cselekvésben korlátozott személyeket az épület elhagyásában segíteni kell.
A tanterem elhagyása előtt és a kijelölt várakozási helyre történő megérkezéskor az oktatónak a tanulók létszámát ellenőriznie kell.

Az igazgatónak, illetve az intézkedésre jogosult felelős személynek a veszélyeztetett épület kiürítésével egyidejűleg – felelős dolgozók kijelölésével – gondoskodnia kell az alábbi feladatokról:

a „Tűzriadó terv” -ben szereplő kijáratok kinyitásáról,
a közművezetékek (gáz, elektromos áram) elzárásáról
a vízszerzési helyek szabaddá tételéről,
az elsősegélynyújtás megszervezéséről,
a rendvédelmi, illetve katasztrófa elhárító szervek (rendőrség, tűzoltóság, tűzszerészek stb.) fogadásáról.

Az épületbe érkező rendvédelmi, katasztrófa elhárító szerv vezetőjét az iskola igazgatójának vagy az általa kijelölt dolgozónak tájékoztatnia kell az alábbiakról:

a rendkívüli esemény kezdete óta lezajlott eseményekről,
a veszélyeztetett épület jellemzőiről, helyszínrajzáról,
az épületben található veszélyes anyagokról (mérgekről),
az épületben tartózkodó személyek létszámáról, életkoráról,
az épület kiürítéséről.

A rendvédelmi, illetve katasztrófa elhárító szervek helyszínre érkezését követően a szerv illetékes vezetőjének igénye szerint kell intézkednie az intézmény vezetőjének.

A bombariadó lefújása folyamatos csengetéssel és szóbeli közléssel történik. A bombariadó által kiesett tanítási időt az iskola vezetője pótolni köteles a tanítás meghosszabbításával vagy pótlólagos tanítási nap elrendelésével.

Az illetékes szerv vezetőjének utasításait az intézmény minden dolgozója és tanulója köteles betartani.

5.6. A dohányzással kapcsolatos előírások

Az intézményben – ideértve az iskola udvarát, a főbejárat előtti 5 méter sugarú területrészt és az iskola parkolóját is – a tanulók, a munkavállalók és az intézménybe látogatók nem dohányozhatnak. Az intézményben és az iskolán kívül tartott iskolai rendezvényeken tanulóink számára a dohányzás és az egészségre káros élvezeti cikkek fogyasztása tilos! Az iskolában és az azon kívül tartott iskolai rendezvényekre olyan tanulót, aki – az iskolában, iskolai rendezvényen szolgálatot teljesítő személy megítélése szerint – egészségre ártalmas szerek (alkohol, drog stb.) hatása alatt áll, nem engedünk be. Távolléte mulasztásnak számít.

Az intézmény munkavállalói, az intézményben tartózkodó vendégek számára a dohányzás tilos[1]

A nemdohányzók védelméről szóló törvény 4.§ (8) szakaszában meghatározott, az intézményi dohányzás szabályainak végrehajtásáért felelős személy az intézmény vezetője.

5.7. A mindennapos testnevelés szervezése

Diákjaink számra a pedagógiai programunk heti öt testnevelési órát tartalmaz. A testnevelés órák megszervezése 3+2-es rendszerben történik.

Testnevelés órákon túl diákjaink számára az alábbi lehetőségeket biztosítjuk:

a diáksportkörben sportoló tanulók számára a választott szakosztályban sportköri foglalkozáson való részvétel lehetősége
a tanulók által a délutáni időszakban választott sportágban foglalkozáson való részvétel lehetősége

5.8. A tanítási órán kívüli egyéb foglalkozások

Az iskola – a tanórai foglalkozások mellett a tanulók érdeklődése, igényei, szükségletei, valamint az intézmény lehetőségeinek figyelembevételével tanórán kívüli egyéb foglalkozásokat szervez. A foglalkozások helyét és időtartamát az igazgató és helyettesei rögzítik a tanórán kívüli órarendben, terembeosztással együtt. A foglalkozásokról naplót kell vezetni.

A tehetséggondozás keretéül szolgáló csoportokat a magasabb szintű képzés igényével a munkaközösség-vezetők és az igazgató egyeztetése után lehet meghirdetni. Ezek vezetőit az igazgató bízza meg. A foglalkozások időpontjáról és a látogatottságról naplót kell vezetni.
A tanulók öntevékeny diákköröket hozhatnak létre, melynek meghirdetését, megszervezését és működtetését a diákok végzik. A diákkörök munkája nagymértékben hagyatkozik a kreatív tanulók aktivitására, önfejlesztő tevékenységre. A diákkörök szakmai irányítását a tanulók kérése alapján kimagasló felkészültségű oktatóok vagy külső szakemberek végzik az igazgató engedélyével.
Az iskola ünnepi műsorainak, megemlékezéseinek terveit az éves munkaterv tartalmazza a műsor elkészítéséért felelős oktató megnevezésével. Az ünnepségeken az iskola tanulói a házirend, az SzMSz és a szóbeli utasításoknak megfelelő öltözékben és rendben kötelesek megjelenni.

A versenyeken való részvétel a diákjaink képességeinek kialakítását és fejlesztését célozza. A tanulók intézményi, városi, kistérségi és országos meghirdetésű versenyeken vehetnek részt, szaktanári felkészítést igénybe véve. A meghirdetett országos versenyekre a felkészítésért, a szervezésért, a nevezésért a szaktárgyi munkaközösségek és az igazgatóhelyettes felelősek.

A felzárkóztatások, korrepetálások célja az alapképességek fejlesztése és a tantervi követelményekhez való felzárkóztatás. A korrepetálást az igazgató által megbízott oktató tartja.
Szervezett külföldi kapcsolatok révén a tanulók jobban elmélyülhetnek a tanult idegen nyelvekben, megismerhetik az adott országban élő embereket. Ezek során közvetlen tapasztalatokat szerezhetnek az Európai Unió országairól. Külföldi utazások az igazgató engedélyével és oktató vezetésével, a szülők hozzájárulásával szervezhetők.
A tanulmányi kirándulás az iskolai élet, a közösségek kialakításának és fejlődésének szerves, pótolhatatlan része. Ezért az iskola mindent megtesz a kirándulások igényes és egyben olcsó megszervezése és problémamentes lebonyolítása érdekében. A tanulmányi kirándulások szervezésének és lebonyolításának kérdéseit igazgatói utasításban kell szabályozni.

A mindenkori költségvetési és támogatási lehetőségek figyelembevételével intézményünk a korai iskolaelhagyás és a lemorzsolódás megelőzése érdekében tanulócsoportos foglalkozásokat szervez. A tanulócsoportokban a bevont tanulók alapkészségeinek fejlesztése (matematika, anyanyelv, digitális készségek) valósul meg.

A tanulócsoportokkal történő foglalkozás oktatásszervezési kiindulópontja a tanulók fejlődési igénye, azaz az egy tanteremben történő párhuzamos tanulói foglalkozások (páros tanári jelenlét) mellett csoportszoba jellegű tevékenységek is megvalósulnak.

A tanulócsoportos foglalkozások során kiemelt szempontot jelent a szükséges taneszköz ellátottság biztosítása, a tevékenykedtető, társas foglalkozások lebonyolítására alkalmas pedagógiai eszközök alkalmazása.

A tanulócsoportok kialakítása elsősorban – de nem kizárólag – a 9. évfolyamos tanulókat érinti.

5.9. A felnőttoktatás formái

Iskolarendszerű oktatás (felnőttoktatás)

Szakképző évfolyamon nappali rendszerű vagy esti formában szervezhető.

Iskolarendszeren kívüli oktatás (felnőttképzés)

tanfolyamok
átképzések
továbbképzések

Iskolarendszeren kívüli foglalkoztatások, tanfolyamok a Közalkalmazotti Tanács véleményének kikérése után, igazgatói ill. fenntartói jóváhagyással, külön program szerint, meghatározott feltételekkel szerveződhetnek, kijelölt tantermekben.

6. Az intézmény nevelőtestülete és a szakmai munkaközösségei

6.1. Az intézmény nevelőtestülete

A nevelőtestület – a köznevelési törvény 70. § alapján – a nevelési–oktatási intézmény oktatóinak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja a nevelési-oktatási intézmény valamennyi oktató munkakört betöltő munkavállalója, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő egyéb felsőfokú végzettségű dolgozója.

Az intézmény oktatói az iskolai könyvtár közreműködésével kölcsönzés formájában megkaphatják a munkájukhoz szükséges tankönyveket.

6.2. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezések

A nevelési és oktatási intézmény nevelőtestülete a nevelési és oktatási kérdésekben a nevelési – oktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben a köznevelési törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik.

A nevelőtestület döntési jogkörébe tartozik:

a Pedagógiai Program és módosításának elfogadása;
az Intézményi Minőségirányítási Program és módosításának
elfogadása;
a SZMSZ és módosításának elfogadása;
a nevelés-oktatási intézmény éves munkatervének elfogadása;
az iskolai munkát átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása;
a nevelőtestület képviseletében eljáró oktató kiválasztása;
a Házirend elfogadása;
a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása;
a tanulók osztályozóvizsgára bocsátása;
a tanulók fegyelmi ügyeiben való döntés;
az igazgatói pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítása;
jogszabályban meghatározott más ügyek.

A nevelőtestület dönt továbbá: a Pedagógiai Program, valamint a SZMSZ jóváhagyásának megtagadása esetén a döntés ellen bírósághoz történő kereset benyújtásáról.

A nevelőtestület döntési jogkörét testületileg gyakorolja, másra nem ruházza át.

A nevelőtestület véleményt nyilváníthat, vagy javaslatot tehet az iskola működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben.

Ki kell kérni a nevelőtestület véleményét:

a tantárgyfelosztás elfogadása előtt;
az egyes oktatóok külön megbízásainak elosztása során;
az igazgatóhelyettesek megbízása, illetve a megbízás visszavonása előtt;
a nevelési-oktatási intézmény költségvetésében a szakmai célokra rendelkezésre álló pénzeszközök felhasználásának megtervezésében;
nevelési-oktatási intézmény beruházási és fejlesztési terveinek megállapításában;
az iskolai felvételi követelmények meghatározásához;
külön jogszabályban meghatározott ügyekben.

A nevelőtestületre átruházott jogkörök

A nevelőtestület átruházza döntési jogköréből az alábbiakat:

A szakmai munkaközösségekre: pedagógiai kísérletek kezdeményezése, előkészítő foglalkozások, szakkörök, korrepetálások szervezése.

A nevelőtestület átruházza véleményezési jogköréből az alábbiakat:

A szakmai munkaközösségekre: előzetes tantárgyfelosztással kapcsolatos véleményezés, csoportbeosztás megállapítása, tantárgyi fejlesztés kezdeményezése.
Az igazgató-helyettesre: a tanulói fegyelmi ügyekkel kapcsolatos javaslatok előkészítése.
A tankönyvfelelősre: szociális alapú tanulói támogatások megítélése, tankönyvtámogatás elosztásával kapcsolatos javaslat.
A pályázati felelősökre: pályázati programok, együttműködések kezdeményezése.

6.3. A nevelőtestület értekezletei, osztályértekezletei

A tanév során a nevelőtestület az alábbi állandó értekezleteket tartja:

tanévnyitó, tanévzáró értekezlet,
félévi és év végi osztályozó konferencia,
tájékoztató és munkaértekezletek (általában havi gyakorisággal),
nevelési értekezlet (évente legalább két alkalommal),
rendkívüli értekezletek (szükség szerint).

Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet hívható össze az intézmény lényeges problémáinak (fontos oktatási kérdések, különleges nevelési helyzetek megítélése, az iskolai életet átalakító, megváltoztató rendeletek és utasítások értelmezése céljából, ha azt a nevelőtestület tagjainak legalább 50%-a, vagy az intézmény igazgatója szükségesnek látja. A nevelőtestület döntést igénylő értekezletein jegyzőkönyv készül az elhangzottakról, amelyet az értekezletet vezető személy, a jegyzőkönyv-vezető, valamint egy az értekezleten végig jelen lévő személy (hitelesítő) ír alá.

A nevelőtestület egy-egy osztályközösség tanulmányi munkájának és neveltségi szintjének elemzését, értékelését (osztályozó értekezletek) az osztályközösségek problémáinak megoldását osztályértekezleten végzi. A nevelőtestület osztályértekezletén csak az adott osztályközösségben tanító oktatóok vesznek részt kötelező jelleggel. Osztályértekezlet szükség szerint, az osztályfőnökök megítélése alapján bármikor tartható az osztály aktuális problémáinak megtárgyalása céljából.

A nevelőtestület döntéseit és határozatait – a jogszabályban meghatározzak kivételével – nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza, kivéve a jogszabályban meghatározott személyi ügyeket, amelyek kapcsán titkos szavazással dönt. A szavazatok egyenlősége esetén az igazgató szavazata dönt. A döntések és határozatok az intézmény iktatott iratanyagába kerülnek.

Augusztus végén tanévnyitó értekezletre, júniusban az igazgató által kijelölt napon tanévzáró értekezletre kerül sor. Az értekezletet az igazgató vagy helyettese vezeti. Félévkor és tanév végén – az iskolavezetés által kijelölt időpontban – osztályozó értekezletet tart a nevelőtestület. Ha a nevelőtestület döntési, véleményezési, illetve javaslattevő jogát az iskola valamennyi dolgozóját érintő kérdésekben gyakorolja, akkor munkavállalói értekezletet kell összehívni.

A nevelőtestületi értekezletre – tanácskozási joggal – meg kell hívni a tárgy szerinti egyetértési joggal rendelkező közösség képviselőit is. A nevelőtestületi értekezleten a tantestület minden tagjának részt kell vennie. Ez alól – indokolt esetben – az igazgató adhat felmentést.

6.4. A nevelőtestület szakmai munkaközösségei

A köznevelési törvény 71.§ szerint a szakmai munkaközösség részt vesz az intézmény szakmai munkájának irányításában, tervezésében és ellenőrzésében. A munkaközösségek segítséget adnak az iskola oktatóinak szakmai, módszertani kérdésekben. A munkaközösség alapfeladata a pályakezdő oktatók, gyakornokok munkájának segítése, javaslat a gyakornok vezetőtanárának megbízására. A munkaközösség – az igazgató megbízására – részt vesz az iskola oktatóinak és gyakornokainak belső értékelésében, valamint a belső vizsgák lebonyolításában, valamint az iskolai háziversenyek megszervezésében.

A szakmai munkaközösség tagjai kétévente, de szükség esetén más időpontokban is javaslatot tesznek munkaközösség-vezetőjük személyére. A munkaközösség-vezető megbízása az igazgató jogköre. Az intézményben működő munkaközösségek: humán, digitális, közgazdasági és testnevelés, angol nyelvi, német nyelvi és felzárkóztató-tehetséggondozó, innováció-beiskolázás.

A munkaközösség-vezető feladata a munkaközösség tevékenységének szervezése, irányítása, koordinálása, eredményeik rögzítése, az információáramlás biztosítása a vezetés és az oktatóok között. A munkaközösség-vezető legalább félévi gyakorisággal beszámol az intézmény vezetőjének a munkaközösség tevékenységéről, összeállítja a munkaközösség munkatervét, írásos beszámolót készít a tanév végi értékelő értekezlet előtt a munkaközösség munkájáról.

6.5. A szakmai munkaközösségek tevékenysége

A nevelőtestület feladatainak átruházása alapján – a pedagógiai programmal és az éves munkatervvel összhangban – a szakmai munkaközösségek feladatai az alábbiak

Javítják, koordinálják az intézményben folyó nevelő-oktató munka szakmai színvonalát, minőségét.
Együttműködnek egymással az iskolai nevelő-oktató munka színvonalának javítása, a gyorsabb információáramlás biztosítása érdekében úgy, hogy a munkaközösség-vezetők rendszeresen konzultálnak egymással és az intézmény vezetőjével. Az intézmény vezetője a munkaközösség-vezetőket legalább félévi gyakorisággal beszámoltatja.
A munkaközösség a tanévre szóló munkaterv alapján részt vesz az intézményben folyó szakmai munka belső ellenőrzésében, az oktatóok értékelési rendszerének működtetésével kapcsolatos feladatok ellátásában.

Fejlesztik a szaktárgyi oktatás tartalmát, tökéletesítik a módszertani eljárásokat; a fakultációs irányok megválasztásában alkotó módon részt vesznek, véleményt mondanak az emelt szintű osztályok tantervének kialakításakor.

Kezdeményezik a helyi pályázatok és tanulmányi versenyek kiírását, propagálják a megyei és országos versenyeket, háziversenyeket szerveznek tanulóink tudásának fejlesztése céljából. Felmérik és értékelik a tanulók tudásszintjét. Szervezik az oktatóok továbbképzését.

Véleményezik az oktató álláshelyek pályázati anyagát.
Összeállítják az intézmény számára az osztályozó vizsgák, a belső vizsgák írásbeli tételsorait, ezeket fejlesztik és értékelik.

Javaslatot tesznek a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai előirányzatok felhasználására.
Támogatják a pályakezdő oktatóok munkáját, fejlesztik a munkatársi közösséget; javaslatot tesznek az iskolában gyakorló tanítást végző főiskolai és egyetemi hallgatók szakirányításának ellátására.

Az intézménybe újonnan kerülő oktatóok számára azonos vagy hasonló szakos oktató mentort biztosítanak, aki figyelemmel kíséri az új kolléga munkáját, tapasztalatairól félévente referál az intézmény vezetőinek.

Figyelemmel kísérik az igazgató kijelölése alapján a gyakornokok munkáját támogató szakmai vezetők munkáját, segítik a gyakornokok beilleszkedését.

A szakmai munkaközösség -vezető jogai és feladatai

Összeállítja az intézmény pedagógiai programja és aktuális feladatai alapján a munkaközösség éves munkatervét.
Irányítja a munkaközösség tevékenységét, a munkaközösség szakmai és pedagógiai munkáját.
Az igazgató által kijelölt időpontban munkaközösség-vezető társai jelenlétében beszámol a munkaközösségben folyó munka eredményeiről, gondjairól és tapasztalatairól.
Módszertani és szaktárgyi megbeszéléseket tart, segíti a szakirodalom használatát. Tájékozódik a munkaközösségi tagok szakmai munkájáról, munkafegyeleméről, intézkedést kezdeményez az igazgatónál; a munkaközösség minden tagjánál órát látogat.
Az igazgató megbízására az oktató teljesítményértékelés rendszerében szakmai ellenőrző munkát, továbbá óralátogatásokat végez, tapasztalatairól beszámol az intézmény vezetésének.
Képviseli állásfoglalásaival a munkaközösséget az intézmény vezetősége előtt és az iskolán kívül.
Összefoglaló elemzést, értékelést, beszámolót készít a munkaközösség tevékenységéről a nevelőtestület számára.
Állásfoglalása, javaslata, véleménynyilvánítása előtt köteles meghallgatni a munkaközösség tagjait; kellő időt kell biztosítani számára a munkaközösségen belüli egyeztetésre, mert a közösség álláspontját a többségi vélemény alapján kell képviselnie.
Ha a munkaközösség véleményét kéri az igazgató, akkor a munkaközösség-vezető köteles tájékozódni a munkaközösség tagjainak véleményéről, ha a munkaközösség-vezető személyes véleményét, akkor ez számára nem kötelező.

7. Az intézményi közösségek, a kapcsolattartás formái és rendje

7.1. Az iskolaközösség

Az iskolaközösség az intézmény tanulóinak, azok szüleinek, az alapítvány elnökének és kuratóriumi tagjainak, valamint az iskolában foglalkoztatott munkavállalóknak az összessége.

7.2. A munkavállalói közösség

Az iskola nevelőtestületéből és az intézménynél munkavállalói jogviszonyban álló adminisztratív és technikai dolgozókból áll.

Az igazgató – a megbízott vezetők és a választott képviselők segítségével az alábbi iskolai közösségekkel tart kapcsolatot: szakmai munkaközösségek, szülői szervezet, közalkalmazotti tanács, diákönkormányzat, osztályközösségek.

7.3. A szülői szervezet

Az iskolában működő szülői szervezet az SzMK, az intézmény működését, munkáját érintő kérdésekben véleményezési, javaslattevő joggal rendelkező szerv. Döntési jogkörébe tartoznak az alábbiak:

saját szervezeti és működési rendjének, munkaprogramjának meghatározása,
a képviseletében eljáró személyek megválasztása (pl. a szülői szervezet elnöke, tisztségviselői),
a szülői szervezet tevékenységének szervezése,
saját pénzeszközeikből segélyek, anyagi támogatások mértékének, felhasználási módjának
megállapítása.

Az adatkezelési szabályzat elkészítésénél, módosításánál nevelési-oktatási intézményben a szülői szervezetet véleményezési jog illeti meg.

Az SzMK vezetőségével történő folyamatos kapcsolattartásért, az SzMK véleményének a jogszabály által előírt esetekben történő beszerzéséért az intézmény igazgatója felelős.

7.4. Közalkalmazotti tanács

A közalkalmazotti tanáccsal folyamatos kapcsolattartás, az intézmény vezetője évente két alkalommal beszámol az iskola munkájáról a képviselőinek. A tanács véleményének a jogszabály által előírt esetekben történő beszerzéséért az intézmény igazgatója felelős.

7.5. A diákönkormányzat, a diákképviselők, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formája és rendje, a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek

A diákönkormányzat az iskola diákjainak érdekvédelmi és jogérvényesítő szervezete. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat saját szervezeti és működési szabályzata szerint működik. Jogait a hatályos jogszabályok, joggyakorlásának módját saját szervezeti szabályzata tartalmazza. A működéséhez szükséges feltét eleket az intézmény vezetője biztosítja a szervezet számára. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben.

A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát a diákönkormányzat készíti el és a nevelőtestület hagyja jóvá. Az iskolai diákönkormányzat élén, annak szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint választott diákönkormányzati vezető illetve az iskolai diákbizottság áll.

A diákönkormányzat tevékenységét a diákmozgalmat segítő tanár támogatja és fogja össze, akit ezzel a feladattal – a diákközösség javaslatára – az igazgató bíz meg határozott, legföljebb ötéves időtartamra. A diákönkormányzat minden tanévben – az iskolai munkarendben meghatározott időben – diákközgyűlést tart, melynek összehívását a diákönkormányzat vezetője kezdeményezi. A diákközgyűlés napirendi pontjait a közgyűlés megrendezése előtt 15 nappal nyilvánosságra kell hozni.

A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát az intézmény belső működésének szabályai között kell őrizni. A diákönkormányzat az iskola helyiségeit, az iskola berendezéseit előzetes egyeztetés után – szabadon használhatja.

A jogszabály által meghatározott véleményeztetésen felül az intézmény nem határoz meg olyan ügyeket, amelyekben a döntés előtt kötelező kikérni a diákönkormányzat véleményét.

7.6. Az osztályközösségek

Az iskolai közösségek legalapvetőbb szervezete, a tanítási-nevelési folyamat alapvető csoportja. Döntési jogkörébe tartoznak: küldöttek delegálása az iskolai diákönkormányzatba, döntés az osztály belügyeiben, az osztály diákbizottságának és képviselőjének megválasztása. Az ODB az osztályfőnökkel működik együtt az osztály nevelési-oktatási feladatainak megvalósításában.

Az osztályközösségek vezetője: az osztályfőnök

Az osztályfőnököt – az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva – az igazgató bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve.

7.7. Iskolai sportkör, valamint az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formái, rendje

Az iskola a tanulók mindennapi testedzéséhez szükséges feltételeket biztosítja. Az iskola és az iskolai közösségek a testnevelés és a sport, valamint az ifjúság egészséges életmódra nevelése érdekében szükségesnek tartja, hogy Iskolai Sport Kör (ISK) működjön az intézményben. Az intézményi sportköri feladatait a ISK látja el. A kapcsolattartás szükség szerinti, de legalább félévente beszámol az ISK vezetése a működésről.

7.8. A tanulók egyéni véleménynyilvánítása

A tanuló joga, hogy véleményt mondjon és javaslatot tegyen az oktató-nevelő munkával összefüggésben és minden olyan kérdésben, amely a tanulói közösséget érinti. Kötelessége, hogy segítse elő az iskola feladatainak teljesítését.

A tanulók egyéni véleménynyilvánításának fórumai:

tanítási óra
osztályfőnöki óra
diákköri foglalkozás
osztálygyűlés
diákközgyűlés.

7.9. A szülők, tanulók, érdeklődők tájékoztatásának formái

9.1. Szülői értekezletek

Az osztályok szülői értekezletét az osztályfőnök tartja. Az iskola tanévenként legalább két szülői értekezletet tart. Ezen túl a felmerülő problémák megoldása céljából az igazgató, az osztályfőnök vagy a szülői szervezet elnöke rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze. Összevont szülői értekezletet az igazgató hívhat össze.

7.9.2. Oktatói fogadóórák

Az iskola valamennyi oktatói hetente az órarendben rögzítetteknek megfelelően fogadóórát tart.

Amennyiben a szülő, gondviselő a fogadóórán kívüli időpontokban kíván konzultálni gyermeke tanárával, akkor erre – a rendkívüli eseteket leszámítva – telefonon vagy elektronikus levél útján történő időpont-egyeztetés után kerülhet sor.

7.9.3. A szülők írásbeli tájékoztatása

Az intézmény vezetői, a szaktanárok és az osztályfőnökök a digitális napló vezetésével tesznek eleget tájékoztatási kötelezettségüknek. A szülővel való kapcsolatfelvétel telefonon vagy a e-ellenőrző révén küldött elektronikus levéllel történhet.

Az osztályfőnök a digitális naplóba tett bejegyzés, a digitális napló üzenetküldő funkciójával vagy elektronikus levél útján értesíti a szülőket a tanuló gyenge vagy hanyatló tanulmányi eredménye, vagy súlyos fegyelmi vétsége esetén. Az osztályfőnök a digitális napló útján tájékoztatja a szülőket a fogadóórák, a szülői értekezletek időpontjáról és más fontos eseményekről lehetőleg egy héttel, de legalább öt munkanappal nappal az esemény előtt.

7.9.4. A diákok tájékoztatása

Az oktató a diák tudásának értékelése céljából adott osztályzatokat az értékelés elkészültét követő következő tanítási órán, szóbeli feleletnél azonnal köteles ismertetni a tanulóval. A tudás folyamatos értékelése céljából félévente minden tárgyból legalább a tárgy heti óraszámánál eggyel több osztályzatot adunk. Az osztályzatok számának számbavétele naplóellenőrzéskor történik. Témazáró dolgozatok megírásának időpontjáról az osztályt (csoportot) legalább egy héttel a kijelölt időpont előtt tájékoztatni kell. Egy napon maximálisan két témazáró dolgozatot lehet íratni.

A tanuló egy írásbeli vagy szóbeli feleletére (magyar nyelv és irodalom írásbeli kivételével) csak egyetlen osztályzat adható. Tört osztályzatot nem adunk. Az írásbeli számonkérések, dolgozatok javítását 10 munkanapon belül el kell végezni, a dolgozatokat ki kell osztani, az érdemjegyet a naplóba legkésőbb az ismertetést követő napon be kell jegyezni.

A tanulót értesíteni kell a személyével kapcsolatos büntető és jutalmazó intézkedésekről. Minden diákot megillet a jog, hogy a személyét érintő kérdésekről, döntésekről tájékoztatást kapjon osztályfőnökétől, szaktanárától vagy a döntés hozójától. A diákközösséget érintő döntéseket iskolagyűlésen, valamint kifüggesztett hirdetés formájában kell a diákság tudomására hozni.

7.9.5. Az iskolai dokumentumok nyilvánossága

Az intézmény alapvető dokumentumai az alábbiak:

alapító okirat,
pedagógiai program,
szervezeti és működési
szabályzat, házirend.

A fenti dokumentumok nyilvánosak, azok a könyvtárban szabadon megtekinthetők, illetve (az alapító okirat kivételével) megtalálhatók az iskola honlapján. A fenti dokumentumok tartalmáról – munkaidőben – az igazgató vagy az igazgatóhelyettesek adnak tájékoztatást.

7.10. A külső kapcsolatok rendszere és formája

A külső kapcsolatok rendszerében a Fenntartónál, más államigazgatási szervnél, a gyakorlati oktatásban résztvevő vállalatoknál az igazgató képviseli a nevelőtestületet.

Az operatív együttműködésben az adott területen dolgozó

igazgatóhelyettes;
munkaközösség-vezető;
tantestületi tagok;
az igazgató által megbízott személy;
a nevelőtestület megbízásából eljáró személy vesz részt.

7.10.1. A gyermekjóléti szolgálattal történő kapcsolattartás rendje

A kapcsolattartás a vezetők közötti feladatmegosztás alapján valósul meg.

Amennyiben a tanköteles korú tanuló igazolatlan hiányzása eléri az 10, illetve a 30 órát, az intézmény nevelési vezetője előkészíti az értesítést a gyermekjóléti szolgálat számára (20/2012. EMMI rendelet 51. § (3) – (5) szerint).

A tanulókkal kapcsolatos ügyekben a Gyermekjóléti Szolgálattal az iskola igazgatója és helyettese tartja a kapcsolatot.

7.10.2. A pedagógiai szakszolgálatokkal, a pedagógiai szakmai szolgáltatókkal történő kapcsolattartás rendje

A kapcsolattartás a vezetők közötti feladatmegosztás alapján valósul meg, az iskola titkárságának közreműködésével az intézmény helyettese tartja a kapcsolatot mind a pedagógiai szakszolgálatokkal, mind a pedagógiai szakmai szolgáltatókkal.

Az előzőekben említett szervezeteken kívül az iskola rendszeres munkakapcsolatot tart fen a tanulók iskola-egészségügyi ellátását biztosító szervezettel. Az iskola-egészségügyi ellátást a fenntartó biztosítja. Az iskola-egészségügyi szolgálat szakmai ellenőrzését az Állami

Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat végzi. A kapcsolattartást az iskola igazgatója biztosítja az alábbi személyekkel:

az iskolaorvos,
az iskolai védőnő,
az ÁNTSZ fővárosi tiszti-főorvosa

7.10.3. Az igazgató és az iskolaorvos kapcsolatának rendszere

Az iskolaorvos feladatait a Köznevelési törvény, és az annak végrehajtását tartalmazó 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet, az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1997. (IX.3.) NM-rendelet szerint végzi.

Az iskolaorvos elvégzi a hatályos törvények és jogszabályok alapján az iskola tanulóinak rendszeres egészségügyi felügyeletét és ellátását (a Köznevelési törvény 25.§ (5) bek. alapján). Az iskolaorvost feladatainak ellátásában segíti az intézmény igazgatója, a közvetlen segítő munkát az igazgatóhelyettes végzi.

Az iskolaorvos munkájának ütemezését minden év szeptember 15-ig egyezteti az iskola igazgatójával. A diákok szűrővizsgálatának tervezetét október 15-ig kifüggeszti az oktatói szobában.

7.10.4. Rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje

Az iskola diákjainak folyamatos egészségügyi felügyelete, a tanulók évente egy alkalommal történő szűrővizsgálata (a Köznevelési törvény 46. § (6)/d bekezdése, valamint a 25.§ (5) bek. előírja a diákok rendszeres egészségügyi ellenőrzését).

A testnevelési órákkal kapcsolatos gyógytestnevelési, könnyített-, felmentett- illetve normál testnevelési csoportokba való besorolást a tanévet megelőző május 15-ig elvégzi, kivéve, ha a vizsgálat oka később következett be.

A sporttal kapcsolatos iskolaorvosi feladatokat a külső sportegyesületben nem tag, de diáksportköri versenyeken induló diákjaink sportorvosi szűrését, a fél évre érvényes igazolások kiadását elvégzi. Végrehajtja a szükséges és esedékes védőoltásokat, ellenőrzi az elrendelt járványügyi intézkedések végrehajtását. Sürgősségi eseti ellátást végez.

Gondoskodik a tanulók egészségügyi állapotáról tanúskodó dokumentumok vezetéséről, a védőnő közreműködésével rendszeresen ellenőrzi, hogy a tanulók a szükséges szakorvosi vizsgálatokon részt vegyenek.

Az osztályok szűrését követően kapcsolatot tart az osztályfőnökkel és a testnevelővel, velük konzultál a tapasztalatairól, felhívja figyelmüket a tanulóknál tapasztalt rendellenességekre.

7.10.5. Az iskolai védőnő feladatai

A védőnő munkájának végzése során együttműködik az iskolaorvossal. Elősegíti az iskolaorvos munkáját, a szükséges szűrővizsgálatok ütemezését. Figyelemmel kíséri a tanulók egészségi állapotának alakulását, az előírt vizsgálatokon való megjelenésüket, leleteik meglétét. Elvégzi a szűrővizsgálatokat megelőző ellenőrző méréseket (vérnyomás, testsúly, magasság, hallásvizsgálat stb.) A védőnő szoros munkakapcsolatot tart fenn az intézmény igazgatóhelyettesével.

Végzi a diákság körében a szükséges felvilágosító, egészségnevelő munkát, osztályfőnöki órákat, előadásokat tart az osztályfőnökkel együttműködve. Figyelemmel kíséri az egészségügyi témájú filmeket, könyveket, folyóiratokat, azokat mindennapi munkájában felhasználja.

Munkaidejét munkáltatója határozza meg.

Kapcsolatot tart a segítő intézményekkel (Pedagógiai Szakszolgálat, Drogambulancia, Családsegítő Szolgálat, Gyermekjóléti Szolgálat stb.).

Az intézmény figyelemmel kíséri a tanulók veszélyeztetettségének megelőzésével és megszüntetésével kapcsolatos feladatokat. Az ifjúságvédelem az intézmény összes dolgozójának alapvető feladata.

7.10.6. A gyakorlati képzést folytatókkal és szervezőkkel való kapcsolattartás formái és rendje

Szakképző intézmény lévén igen fontos a kapcsolatrendszer, melyet a gazdálkodó szervezetekkel kötött együttműködési megállapodások tartalmaznak.

Felelős: igazgatóhelyettes

Tanév elején: tájékoztatás ad az iskola munkarendjéről, az oktatási szünetekről, az elméleti és gyakorlati oktatásról, az összefüggő szakmai gyakorlat szakmánkénti óraszámairól, szakmai programokról, szakmai és vizsgakövetelményekről. A tanulószerződés, együttműködési megállapodás és megbízási szerződés megkötése a tanulók gyakorlati képzésével kapcsolatban.

Külön ütemterv szerint a szakmai záróvizsgák megszervezéséről, lebonyolításáról. Egyeztetés alapján gyakorlati képzőhely látogatás a Kamara képviselőjével.

8. A tanulók ügyeinek kezelésével kapcsolatos szabályok

8.1. A tanulói hiányzás igazolása

A tanulói hiányzással kapcsolatos szabályozás a házirend feladatköre.

8.2. Kedvezmények nyelvvizsgára, nemzetközi vizsgára

Nyelvvizsgára, nemzetközi informatikai vizsgára és egyéb nemzetközi vizsgára történő intenzív felkészülés céljából a tanuló – a vizsganapokon kívül – két tanítási napot vehet igénybe. A szóbeli és írásbeli nyelvvizsgára egyaránt két-két nap felkészülési időt biztosítunk. Feltétele: a tanulónak be kell mutatnia az írásbeli és szóbeli vizsga, egyéb nemzetközi vizsga időpontját tartalmazó hivatalos levelet az osztályfőnöknek. A tanuló hiányzásának okát be kell jegyezni a napló megfelelő rovatába, és a havi összesítésnél figyelembe kell venni a mulasztott órák számát. Abban a kérdésben, hogy az igénybe vehető kedvezmény szempontjából mely egyéb vizsga számítható be, az igazgatónak van döntési jogköre. Ha a nyelvvizsga, egyéb nemzetközi vizsga sikertelen, a további próbálkozások előtt a tanuló újabb két napot kaphat a felkészülésre. Az újabb írásbeli és szóbeli vizsgán való részvételét az előzetesen leírt módon engedélyezi és rögzíti az osztályfőnök.

8.3. Versenyen, nyílt napon részt vevő tanulókat megillető kedvezmények

Megyei versenyek döntője előtt – a verseny napjain kívül – két, országos versenyek előtt három tanítási napot fordíthat felkészülésre, ha a szaktanár és az igazgató ezt indokoltnak látja. Az igénybevétel módját és idejét szaktanár határozza meg. A szaktanár tájékoztatja az osztályfőnököt a felkészítésre fordított napok számáról és dátumáról, valamint a verseny időtartamáról.

Iskolai vagy városi versenyen résztvevő tanuló két órával (120 perc), megyei versenyen résztvevő tanuló a szaktanára által meghatározott időpontban mehet el a tanítási órákról. A szaktanár köteles tájékoztatni az osztályfőnököt és az érintett szaktanárokat a versenyzők nevéről, és a hiányzás pontos idejéről.

Sportversenyekkel és egyéb esetekkel kapcsolatban – a szaktanár javaslatának meghallgatása után – az igazgató dönt. A döntést követően a szaktanár és az osztályfőnök az előzőekben leírt módon jár el.

A felsőoktatási intézmények által szervezett nyílt napon egy tanuló legfeljebb két intézményben vehet részt. Ettől csak igen indokolt esetben lehet eltérni – az osztályfőnök javaslata s az igazgatóhelyettes döntése alapján. A nyílt napon való részvételt rögzíteni kell a naplóban, és ezt a hiányzást is figyelembe kell venni az összesítésnél.

A 8.3. szakaszban szabályozott esetekben az osztályfőnök – a hiányzást iskolaérdekből történő távollétnek minősíti a digitális naplóban, és a tanítási napokról, órákról való távolmaradást minden esetben figyelembe veszi a hiányzások havi összesítésénél.

8.4. Tájékoztatás, a szülő behívása, értesítése

A szülők tájékoztatása, értesítése a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 51. § (3) bekezdésének előírásai szerint történik.

Tanköteles tanuló esetében:

első igazolatlan óra után: a digitális napló adatai révén a szülő értesítése
második igazolatlan után, ha az első értesítés eredménytelen: az iskola a gyermekjóléti szolgálat közreműködését igénybe véve megkeresi a tanuló szülőjét
tizedik igazolatlan óra után: a szülő iktatott postai levélben történő értesítése a 10. igazolatlan óra után: értesíteni a gyermek, tanuló tényleges tartózkodási helye szerint illetékes gyámhatóságot, az általános szabálysértési hatóságként eljáró kormányhivatalt – a gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő tanuló kivételével –, tanköteles tanuló esetén a gyermekjóléti szolgálatot is,
a 20. igazolatlan óra után: a szülő postai úton történő értesítése (a másodpéldányt az irattárban kell őrizni)
a 30. igazolatlan óra után: az iskola a mulasztásról tájékoztatja az általános szabálysértési hatóságot – a gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő tanuló kivételével –, valamint ismételten tájékoztatja a gyermekjóléti szolgálatot,
az 50. igazolatlan órát, az iskola igazgatója haladéktalanul értesíti a tanuló tényleges tartózkodási helye szerint illetékes gyámhatóságot és kormányhivatalt.

Az értesítésben minden alkalommal fel kell hívni a szülő figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire.

Nem tanköteles kiskorú tanuló esetében:

első igazolatlan óra után: a digitális napló adatai révén a szülő értesítése a 10. igazolatlan óra után: a szülő postai úton történő értesítése (a másodpéldányt az irattárban kell őrizni)
a 20. igazolatlan óra után: a szülő postai úton történő értesítése (a másodpéldányt az irattárban kell őrizni)
a 30. igazolatlan óra elérésekor: a tanulói jogviszony megszüntetése.

Az értesítést a tanulói jogviszony megszűnését megelőzően legalább két alkalommal postai úton is ki kell küldeni, ebben fel kell hívni a szülő figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire.

8.5. A tanuló által elkészített dologért járó díjazás

A köznevelési törvény előírja, hogy a nevelési-oktatási intézmény, valamint a tanuló közötti eltérő megállapodás hiányában a tanuló jogutódjaként a nevelési-oktatási intézmény szerzi meg a tulajdonjogát minden olyan, a birtokába került dolognak, amelyet a tanuló állított elő a tanulói jogviszonyából eredő kötelezettségének teljesítésével összefüggésben, feltéve, hogy az annak elkészítéséhez szükséges anyagi és egyéb feltételeket a nevelési-oktatási intézmény biztosította.

Amennyiben a nevelési-oktatási intézmény a tulajdonába került dolog értékesítésével, hasznosításával bevételre tesz szert, a tanulót díjazás illeti meg. A megfelelő díjazásban a tanuló – tizennegyedik életévét be nem töltött tanuló esetén szülője egyetértésével – és a nevelési-oktatási intézmény állapodik meg. A megállapodás alapja minden esetben a tanuló szellemi és fizikai teljesítményének mértéke, valamint a dolog létrehozására fordított becsült munkaidő. A dolog, szellemi termék értékesítését, hasznosítását követően az intézmény vezetője tájékoztatni köteles a tanulót az értékesítés tényéről és a bevétel mértékéről, majd írásban köteles ajánlatot tenni a tanuló és az intézmény közötti megállapodásra vonatkozóan. A megállapodásnak tartalmaznia kell a díjazás mértékére vonatkozó kitételt is. Egyetértés esetén a megállapodást mindkét fél (a kiskorú tanuló esetében a szülő és a tanuló) aláírja. Amennyiben a megállapodást illetően nem születik egyetértés, akkor további egyeztetéseket kell folytatni. További megállapodás hiányában a dolog, szellemi termék tulajdonjoga visszaszáll az alkotóra.

8.6. A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályai

A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 4.§ (1)/q szakaszában foglaltak alapján a tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályait az alábbiakban határozzuk meg.

A fegyelmi eljárás megindítása a tanuló terhére rótt kötelességszegést követő 30 napon belül történik meg, kivételt képez az az eset, amikor a kötelességszegés ténye nem derül ki azonnal. Ebben az esetben a kötelességszegésről szóló információ megszerzését követő 30. nap a fegyelmi eljárás megindításának határnapja.

A fegyelmi eljárás megindításakor az érintett tanulót és szülőt személyes megbeszélés révén kell tájékoztatni az elkövetett kötelességszegés tényéről, valamint a fegyelmi eljárás megindításáról és a fegyelmi eljárás lehetséges kimeneteléről.

A legalább háromtagú fegyelmi bizottságot a nevelőtestület bízza meg, a nevelőtestület ezzel kapcsolatos döntését jegyzőkönyvezni kell. A nevelőtestület nem jogosult a bizottság elnökének megválasztására, de arra vonatkozóan javaslatot tehet.

A fegyelmi tárgyaláson felvett jegyzőkönyvet a fegyelmi határozat tárgyalását napirendre tűző nevelőtestületi értekezletet megelőzően legalább két nappal szóban ismertetni kell a fegyelmi jogkört gyakorló nevelőtestülettel. A jegyzőkönyv ismertetését követő kérdésekre, javaslatokra és észrevételekre a fegyelmi bizottság tagjai válaszolnak, az észrevételeket és javaslatokat – mérlegelésük után a szükséges mértékben – a határozati javaslatba beépítik.

A fegyelmi tárgyaláson a vélt kötelességszegést elkövető tanuló, szülője (szülei), a fegyelmi bizottság tagjai, a jegyzőkönyv vezetője, továbbá a bizonyítási céllal meghívott egyéb személyek lehetnek jelen. A bizonyítás érdekében meghívott személyek csak a bizonyítás érdekében szükséges időtartamig tartózkodhatnak a tárgyalás céljára szolgáló teremben.

A fegyelmi tárgyalásról és a bizonyítási eljárásról írásos jegyzőkönyv készül, amelyet a tárgyalást követő három munkanapon belül el kell készíteni és el kell juttatni az intézmény igazgatójának, a fegyelmi bizottság tagjainak és a fegyelmi eljárásban érintett tanulónak és szülőjének.

A fegyelmi tárgyalás jegyzőkönyvét a fegyelmi eljárás dokumentumaihoz kell csatolni, az iratot az iskola irattárában kell elhelyezni.

A fegyelmi tárgyalást követően az elsőfokú határozat meghozatalát célzó nevelőtestületi értekezlet időpontját minél korábbi időpontra kell kitűzni, de

A fegyelmi eljárással kapcsolatos iratok elválaszthatatlanságának biztosítására az iratokat egyetlen irattári számmal kell iktatni, amely után (törtvonal beiktatásával) meg kell jelölni az irat ezen belüli sorszámát.

8.7. A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás részletes szabályai

A fegyelmi eljárást a köznevelési törvény 53. §-ában szereplő felhatalmazás alapján egyeztető eljárás előzheti meg, amelynek célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenvedő közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás célja a kötelességét megszegő és a sértett közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében.

Az egyeztető eljárás részletes szabályait az alábbiak szerint határozzuk meg:

Az intézmény vezetője a fegyelmi eljárás megindítását megelőzően személyes találkozó révén ad információt a fegyelmi eljárás várható menetéről, valamint a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről. A fegyelmi eljárást megindító határozatban tájékoztatni kell a tanulót és a szülőt a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről. A tájékoztatásban meg kell jelölni az egyeztető eljárásban történő megállapodás határidejét. Az egyeztető eljárás kezdeményezése az igazgató kötelezettsége. A harmadik kötelezettségszegéskor indított fegyelmi eljárásban az iskola a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárást nem alkalmazza, ebben az esetben erről a tanulót és a szülőt nem kell értesíteni. Az egyeztető eljárás időpontját – az érdekeltekkel egyeztetve – az intézmény igazgatója tűzi ki. Az egyeztető eljárás időpontjáról és helyszínéről, az egyeztető eljárás vezetésével megbízott oktató személyéről elektronikus úton és írásban értesíti az érintett feleket. Az egyeztető eljárás lefolytatására az intézmény vezetője olyan helyiséget jelöl ki, ahol biztosíthatók a zavartalan tárgyalás feltételei. Az intézmény vezetője az egyeztető eljárás lebonyolítására írásos megbízásban az intézmény bármely oktatóát felkérheti. Az egyeztető eljárás vezetőjének kijelöléséhez a sértett és a sérelmet elszenvedett tanuló vagy szülőjének egyetértése szükséges. A feladat ellátását a megbízandó személy csak személyes érintettségre hivatkozva utasíthatja vissza. Az egyeztető személy az egyeztető eljárás előtt legalább egy-egy alkalommal köteles a sértett és a sérelmet elszenvedő féllel külön-külön egyeztetést folytatni, amelynek célja az álláspontok tisztázása és a felek álláspontjának közelítése. Ha az egyeztető eljárás alkalmazásával a sértett és a sérelmet elszenvedő fél azzal egyetért, az intézmény vezetője a fegyelmi eljárást a szükséges időre, de legföljebb három hónapra felfüggeszti. Az egyeztetést vezetőnek és az intézmény vezetőjének arra kell törekednie, hogy az egyeztető eljárás – lehetőség szerint – 30 napon belül írásos megállapodással lezáruljon. Az egyeztető eljárás lezárásakor a sérelem orvoslásáról írásos megállapodás készül, amelyet az érdekelt felek és az egyeztetést vezető oktató írnak alá. Az egyeztető eljárás időszakában annak folyamatáról a sértett és a sérelmet okozó tanuló osztályközösségében kizárólag tájékoztatási céllal és az ennek megfelelő mélységben lehet információt adni, hogy elkerülhető legyen a két fél közötti nézetkülönbség fokozódása. Az egyeztető eljárás során jegyzőkönyv vezetésétől el lehet tekinteni, ha a jegyzőkönyvezéshez egyik fél sem ragaszkodik. A sérelem orvoslásáról kötött írásbeli megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, továbbá az írásbeli megállapodásban meghatározott körben nyilvánosságra lehet hozni.

9. Az intézményi hagyományok ápolása

9.1. A hagyományápolás tartalmi vonatkozásai

Az iskola hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint az iskola hírnevének megőrzése, öregbítése az iskolaközösség minden tagjának joga és kötelessége. A hagyományok ápolásával kapcsolatos aktuális feladatokat, időpontokat, valamint felelősöket a nevelőtestület az iskola éves munkatervében határozza meg.

9.2. Az intézmény hagyományos kulturális és ünnepi rendezvényei

A legjelentősebb történelmi eseményekről való megemlékezés (október 23., március 15.) minden esztendőben megtörténik. Ezekre az évfordulókra a tanulóközösségek műsort készítenek szaktanáraik segítségével. Lehetőség van arra is, hogy az igazgató által megbízott oktató készítse el a műsort az általa kiválasztott szereplők közreműködésével.

Az iskolarádión keresztül, vagy az iskola klubhelységében előadott műsor keretében kell megemlékezni az aradi vértanúk mártírhalálának évfordulójáról. A tanítási órák keretében minden évben megemlékezünk a kommunizmus áldozatairól, a trianoni békeszerződés évfordulójáról, illetve a Holocaustról.

Az iskolaközösség megemlékezik az iskola alapításának kerek évfordulójáról. A végzős osztályok szalagavató műsora színfolt az iskola életében.

A kilencedik évfolyamosok gólyaavatója elősegíti beilleszkedést; az iskola közössége jobban megismerheti őket.

Ünnepélyes keretek között tartjuk a tanévnyitót és a tanévzárót, valamint végzős diákjaink búcsúztatását, a ballagást.

9.3. Iskolai szintű versenyek és szórakoztató rendezvények

A tanév elején ismerkedési estet (gólyaavató) szervez a 10. évfolyam nyertes osztálya. A rendezvény megszervezése és lebonyolítása az adott 10. évfolyamos osztály osztályfőnökének kötelessége.

Az iskolai hagyományrendszer legrégibb elemei az iskolai szalagavató és ballagás, amelyek megőrizték az iskola kezdeti éveiből származó lényeges jegyeiket. Megszervezésük, lebonyolításuk, a szervezésben való alkotó közreműködés a munkatervben meghatározott oktatóok feladata. A farsangi időszakban a diákönkormányzat szervezésében farsangi bált tartunk.

9.4. A hagyományápolás külső megjelenési formái

9.4.1. Az intézmény logója

9.4.2. Az iskola tanulóinak kötelező ünnepi viselete, sportöltözete

Ünnepi viselet:

Lányoknak: sötét szoknya vagy nadrág, fehér blúz
Fiúknak: sötét nadrág, fehér ing

Az iskola hagyományos sportfelszerelése lányok és fiúk számára: tornacipő, fehér póló, melegítő.

10. Az iskolai könyvtár működési szabályzata

1. A könyvtár működésének célja, a működés feltételei

Az iskola könyvtára az iskola működéséhez, pedagógiai programjának megvalósításához, a neveléshez, tanításhoz, tanuláshoz szükséges dokumentumok rendszeres gyűjtését, feltárását, megőrzését, a könyvtári rendszer szolgáltatásainak elérését, továbbá a könyvtárhasználati ismeretek oktatását biztosító, az intézmény könyvtár-pedagógiai tevékenységét koordináló szervezeti egység.

Könyvtárunk SzMSz-e szabályozza a könyvtár működésének és igénybevételének szabályait. Az iskolai könyvtár állományába csak a könyvtár gyűjtőkörébe tartozó dokumentum vehető fel. A tankönyveket külön gyűjteményként kezeljük, a külön gyűjtemény nyilvántartásának és használatának sajátos szabályait a tankönyvtári szabályzat tartalmazza.

Könyvtárunk rendelkezik a jogszabályban előírt alapkövetelményekkel:

a) a használók által könnyen megközelíthető könyvtárhelyiség, amely alkalmas az állomány szabadpolcos elhelyezésére és egy iskolai osztály egyidejű foglalkoztatására, b) legalább háromezer könyvtári dokumentum megléte, tanítási napokon a tanulók, oktatóok részére megfelelő időpontban a nyitva tartás biztosítása,

rendelkezik a különböző információhordozók használatához, az újabb dokumentumok előállításához, a könyvtár működtetéséhez szükséges nyilvántartások vezetéséhez, katalógus építéséhez szükséges eszközökkel

Könyvtárunk kapcsolatot tart más iskolai könyvtárakkal, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézmények könyvtáraival, a nyilvános könyvtárakkal.

Könyvtáros-tanárunk nevelő-oktató tevékenységét könyvtár-pedagógiai program alapján végzi. Az intézmény számára vásárolt dokumentumokat könyvtári nyilvántartásba kell venni. A könyvtáron kívül elhelyezett dokumentumokról lelőhely-nyilvántartást kell vezetni.

10.1 Iskolai könyvtárunk alapfeladatai és kiegészítő feladatai

Iskolánk könyvtárának alapfeladatai – a jogszabályoknak megfelelően – a következők:

gyűjteményünk folyamatos fejlesztése, feltárása, őrzése, gondozása és rendelkezésre bocsátása,
tájékoztatás nyújtása a dokumentumokról és szolgáltatásokról,
az iskola pedagógiai programja és könyvtár-pedagógiai programja szerinti tanórai foglalkozások tartása,
könyvtári dokumentumok egyéni és csoportos helyben használatának biztosítása,
könyvtári dokumentumok kölcsönzése,
tartós tankönyvek, segédkönyvek kölcsönzése tanulóink számára
a könyvtári állomány pedagógiai programnak megfelelő, a tanulók és az oktatóok igényeinek figyelembevételével történő fejlesztése.

Az iskolai könyvtár kiegészítő feladatai továbbá:

a köznevelési törvényben meghatározott egyéb foglalkozások tartása,
a nevelő-oktató munkához szükséges dokumentumok többszörözése,
számítógépes informatikai szolgáltatások biztosítása,
tájékoztatás nyújtása az iskolai, kollégiumi könyvtárak, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekben működő könyvtárak, a nyilvános könyvtára dokumentumairól, szolgáltatásairól,
más könyvtárak által nyújtott szolgáltatások elérésének biztosítása,
részvétel a könyvtárak közötti dokumentum- és információcserében.

10.2 Az iskolai tankönyvellátás megszervezésével kapcsolatos feladatok

Könyvtárunk közreműködik az iskolai tankönyvellátás megszervezésében, lebonyolításában.

Ennek végrehajtására az iskolai könyvtáros-tanár a következő feladatokat látja el: közreműködik a tankönyv-rendelés előkészítésében, folyamatosan figyelemmel követi az ingyenes tankönyvellátásra jogosult tanulók számának változását, követi az ingyenes tankönyvellátásban részesülő diákoknak kiadott kötetek számának alakulását, követi a kiadott könyvek elhasználódásának mértékét, az éves tankönyvrendeléskor jelzi a tankönyvfelelősnek az elhasználódott kötetek pótlását célzó vagy újonnan kiadott tankönyveket, a tanév közben lehetőséget biztosít a tanulók számára a tanév közben jelentkező, tankönyv-elhasználódásból, tankönyv elhagyásából keletkező hiány pótlására. Az iskolai könyvtár állományába veszi az ingyenes tankönyvellátásra jogosult tanulók számára beszerzett tankönyveket, azokat leltári nyilvántartásba veszi, majd kikölcsönzi a tanulóknak.

Az SZMSZ-nek a könyvtárhasználat kérdéseit meghatározó rendelkezéseit nyilvánosságra kell hozni az iskola honlapján.

10.3 A könyvtár működésével kapcsolatos szabályok

Az intézmény számára vásárolt dokumentumok nyilvántartása az intézmény számára vásárolt összes dokumentumot könyvtári nyilvántartásba kell venni a könyvtáron kívül elhelyezett dokumentumokról lelőhely-nyilvántartást kell vezetni az ingyenes tankönyvellátásra jogosult tanulók számára beszerzett tankönyveket szintén nyilvántartásba kell venni.

A könyvtár szolgáltatásai a következők szépirodalmi könyvek, szakkönyvek, idegen nyelvkönyvek és szótárak kölcsönzése (az utóbbiak korlátozott számban), tankönyvek, tartós tankönyvek, különböző, a tanulmányi munkát elősegítő segédeszközök (pl.: térképek, példatárak, feladatgyűjtemények, tesztkönyvek stb.) kölcsönzése, információgyűjtés az internetről a könyvtáros-tanár segítségével, lexikonok és különböző alacsony példányszámú könyvek, dokumentumok olvasótermi használata, tájékoztató a diákok számára a könyvtár használatáról. más könyvtárak által nyújtott szolgáltatások elérésének biztosítása könyvtári órák, egyéb foglalkozások tartása nevelő-oktató munkához szükséges dokumentumok többszörözése tájékoztatás nyújtása a nyilvános könyvtárak által nyújtott szolgáltatásokról.

10.4 A könyvtár használóinak köre, a beiratkozás módja

Az iskolai könyvtár szolgáltatásait az intézmény valamennyi diákja és munkavállalója igénybe veheti. A könyvtáros engedélyével a könyvtár szolgáltatásait külső személyek is igénybe vehetik. A könyvtár használatának részletes szabályait, a beiratkozás módját szabályzatunk 2. sz. melléklete tartalmazza.

10.5 A szolgáltatások igénybevételének feltételei

A könyvek, a különféle dokumentumok és ismerethordozók kölcsönzése és olvasótermi használata, a számítógép - és internethasználat térítésmentes.

10.6 A könyvtárhasználat szabályai

A könyvek kölcsönzésének időtartama szorgalmi időben egy hónap. Tanév végén a diákoknak minden könyvet vissza kell vinniük a könyvtárba (attól függetlenül, hogy azt mikor vitték ki). A nyári szünidőre történő kölcsönzési szándékot előre jelezni kell, ez esetben az engedélyezett kölcsönzési időtartama a szünidő egészére kiterjed. A kikölcsönzött könyveket a következő tanév első tanítási hetében kell visszahozni. Az ingyenes tankönyvtámogatásban részesülő diákok által átvett tankönyvek arra az időtartamra kölcsönözhetők ki, ameddig a tanuló az adott tárgyat tanulja. Egyéb ismerethordozók kölcsönzésének időtartama a mindenkori lehetőségek függvényében változik.

10.7 A nyitvatartási és a kölcsönzés ideje

Az iskolai könyvtár minden tanítási napon nyitva tart. A nyitvatartás ideje igazodik a diákok igényeihez. A kölcsönzési időről a tanulók az olvasóterem ajtajára, illetve hirdetőjére kifüggesztett, az iskolai könyvtár működésével kapcsolatos információkból tájékozódhatnak.

10.8 A könyvtárban elhelyezett számítógépek használata

A könyvtárban elhelyezett számítógépeket tanítványaink a könyvtár nyitvatartási ideje alatt szabadon használhatják. Tanári felügyelet nélkül a számítógépek használata tilos. A tanulók felelősséggel tartoznak a számítógép hibáinak, esetleges hiányosságainak azonnali bejelentéséért. Ha a tanuló nem jelentette be, hogy a számítógépet hibás, működésképtelen, hiányos állapotban találta, akkor a hiba, hiányosság bekövetkeztét az ő munkálkodása következményének kell tekinteni.

10.9 Az oktatói kézikönyvtár

Az iskolai könyvtár részét képezi a „Tanári kézikönyvtár” is, amelynek anyagai az oktatóiban egy erre a célra kijelölt szekrényben vannak elhelyezve; s a vele kapcsolatos kölcsönzési és egyéb feladatokat szintén az iskolai könyvtáros tanár látja el.

11. Diákönkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzata

Jelen Szervezeti és Működési Szabályzat az 1993. évi LXXXIX. törvény a közoktatásról és annak végrehajtására kiadott 11/1994 (VI. 8.) MKM rendelet a nevelési és oktatási intézmények működéséről a diákönkormányzatok működésére vonatkozó rendelkezései és felhatalmazása alapján rendelkezik a diákönkormányzat működésének rendjéről és szervezeti felépítéséről.

11.1 A Diákönkormányzat adatai

Az iskola neve, melyben működik: BGSZC Pestszentlőrinci Technikum
Címe: 1184, Budapest Hengersor utca 34.

11.2 A DÖK feladata, céljai

A DÖK az iskolával tanulói jogviszonyban álló diákok érdekképviseleti, érdekvédelmi fóruma.
A DÖK érdekvédelmi tevékenységét alaptevékenységként, elsődleges feladatként és célként kezeli.
Szolgáltató fórumként segítséget nyújt a tagok törekvéseinek megvalósulásához, lehetőséget biztosít a diákok közös fellépésére.
A DÖK céljainak megvalósítása érdekében használja gazdasági és egyéb forrásait.
Diákprogramok szervezésével a diákok szabadidejének hasznos eltöltését segíti.
Tagjai számára képviseletet biztosít, jogsértés esetén tagjai számára érdekvédelmi segítséget nyújt.
Szakmai fórumok, szervezetek segítségének igénybevételével megfelelő szakmai bázist teremt tevékenységének.
Kapcsolatot tart fenn más diákönkormányzatokkal, ifjúsági szervezetekkel, szerveződésekkel.

11.3 DÖK szervezeti felépítése

A DÖK-nek alanyi jogon tagja a Pestszentlőrinci Közgazdasági és Informatikai Szakközépiskola minden tanulója, kivéve, ha írásban nyilatkozik ennek ellenkezőjéről.
A DÖK alapegységei az osztályok. Minden osztály két főt (osztályképviselő+helyettes) delegál a DÖK legfőbb döntéshozó testületébe, a Képviselő-testületbe, melyből elegendő egy képviselőnek jelen lenni az üléseken.
A DÖK Elnökét az iskola tanulói választják meg közvetlen, egyenlő és titkos szavazással.
A DÖK szűkebb, operatív, ülések közötti vezetősége az Elnökség, ennek tagja az elnök és az általa kiválasztott személyek.
A DÖK munkáját a DÖK-öt segítő oktató segíti.

11.4 A DÖK jogkörei

A jogszabályok felhatalmazása alapján a DÖK dönt:
1. a DÖK tájékoztatási rendszeréről
2. egy tanítás nélküli munkanap programjáról
3. az iskolai tájékoztatási rendszer (iskolaújság, iskolarádió) szerkesztősége tanulói vezetőjének és munkatársainak megbízásáról
4. saját működésének kérdéseiről, hatásköreinek gyakorlásáról és a működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról
A DÖK-nek egyetértési joga van az iskolai Szervezeti és Működési Szabályzat jogszabályban meghatározott részeinek elfogadásával és módosításával kapcsolatban:
1. ünnepélyek rendje, hagyományápolás
2. DÖK-kel és más diákképviselőkkel történő iskolavezetői kapcsolattartás rendje
3. a DÖK működéséhez szükséges feltételek biztosítása (helyiség, berendezések, költségvetési támogatás)
4. a DÖK részére biztosított helyiségek kijelölése, használati rendjének megállapítása, használati jogának megvonása
5. a mindennapi testedzés és az iskolai sportkör formái és rendje
6. szociális támogatás megállapításának, felosztásának elvei
7. tanulói véleménynyilvánítás rendszere
8. tanulók rendszeres tájékoztatásának rendje és formái
9. tanulók jutalmazásának elvei és formái
10. fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásának elvei
11. tanulói jogviszonnyal összefüggő bármely egyéb kérdés szabályozása
12. az iskolai házirend elfogadásakor és módosításakor
13. ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök igazgatói vagy nevelőtestületi felhasználásakor
14. az első tanítási órának legfeljebb 45 perccel korábban történő elkezdésének igazgatói bevezetésekor
A DÖK véleményét kötelező kikérni:
1. a tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolók elkészítéséhez, elfogadásához
2. a tanulói pályázatok, versenyek, értékelő beszámolók elkészítéséhez, megszervezéséhez
3. tanórán kívüli tevékenység formáinak meghatározásához
4. könyvtár, sportlétesítmények működési rendjének kialakításához
5. fegyelmi tárgyalás lefolytatásakor
6. az állam által nyújtott évi rendszeres tankönyvtámogatás módjáról
7. tankönyvvásárlási támogatás módjával kapcsolatos nevelőtestületi döntés előtt
8. az iskola megszüntetésével, átszervezésével, feladatának megváltoztatásával, nevének megállapításával kapcsolatos fenntartói döntés előtt
9. az iskolai tanév helyi rendjének (munkatervének) nevelőtestületi elfogadásakor a tanulókat érintő programok tekintetében
10. a tanulók nagyobb közösségét érintő kérdésekre vonatkozó döntések meghozatalához.
A DÖK-nek joga van általános javaslattételre és véleményezésre a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben.
A tanulók véleménynyilvánítását felettes fórum (Nevelőtestület, Igazgató, Szülői Munkaközösség, Iskolaszék, fenntartó) elé viszi.

11.5 Az osztálygyűlés és az osztálytitkárok megválasztása

Az osztálygyűlés tagjai az osztály tanulói.
Az osztálygyűlés véleményt nyilváníthat a következő ügyekben:
1. az egyes tanulók magatartásának és szorgalmának minősítése
2. tanulók jutalmazása és fegyelmi ügyei
3. közös kirándulás, kulturális és sport-program, valamint közhasznú, közösségi munkavégzés megtervezése, megszervezése
4. osztályünnepélyek, megemlékezések szervezése
5. minden, a tanulókat érintő kérdésben, különös tekintettel a DÖK munkájára
Osztályonként egy osztálytitkár és egy osztálytitkár-helyettes választása kötelező.
A tisztségviselők visszahívhatók:
1. ha az osztály tanulóinak 1/3-a azt indítványozza, az ok megjelölésével
2. az osztálytitkár(ok) visszahívásáról minden esetben az osztály dönt
3. a visszahívásról az osztály egyszerű szótöbbséges szavazással dönt
Az osztálytitkárok feladatai:
1. kapcsolatot tartanak az osztály és az Elnökség között
2. képviselik az osztályt a Képviselő-testület ülésein
3. véleményt kérnek az osztálytól
Amennyiben egy osztálytitkár nem látja el feladatait, és erre nincs hathatós indoka, szankciókkal sújtható.(Az üléseken elegendő vagy az osztálytitkár vagy az osztálytitkár helyettes megjelenése, mindkettejük távolmaradása esetén mindketten szankcionálhatóak.)

11.6 A DÖK legfőbb döntéshozó testülete a Képviselő-testület

A Képviselő-testületet az osztálytitkárok alkotják.
A Képviselő-testületet összehívhatja:
1. Diákönkormányzat Elnöke
2. a képviselők 1/3-a a napirendi pontot megjelölve
3. a Diákönkormányzatot segítő tanár
Ülései nyíltak, azon részt vehet az oktatási intézmény minden oktatóa és tanulója véleményezési joggal, ha a Képviselő-testület nem rendel el zárt ülést.
Beleegyezési joga van az Elnökség megválasztásában.
Döntéseit a megjelentek szavazattöbbségével, nyílt szavazással hozza, kivéve ha az SzMSz másképp rendelkezik.
Ha a Képviselő-testület ülésén olyan kérdés megtárgyalása folyik, amely érinti a Nevelőtestületet illetve a Szülői Munkaközösséget, akkor annak képviselőjét az ülésre véleményezési joggal meg lehet hívni. A meghívást az ülés előtt legalább nyolc nappal kézbesíteni kell a napirendi pontok megjelölésével.
Ülésein a Jegyző jegyzőkönyvet vezet, melynek tartalmaznia kell:
1. A megjelentek nevét, osztályát és saját kezű aláírását.
2. A napirendi pontokat.
3. A döntéseket és azok elfogadási arányát.
4. A napirendi pontokhoz nem kapcsolódó, az ülésen felmerült javaslatokat, problémákat és ötleteket.
5. Az ülés időpontját és helyét.
6. Az elnök és a jegyző aláírását.

11.7 A DÖK szűkebb, operatív, vezető testülete az Elnökség

Az Elnökség tagjai az Elnök és az általa javasolt, és a Képviselő-testület által elfogadott 4 ember.
A Képviselő-testület ülései között a folyamatos ügymenet érdekében döntéseket hozhat, azonban nem rendezhet olyan kérdést, amiről már a Képviselő-testület rendelkezett.
Az Elnökség egy tagjának jegyzőkönyvet kell vezetnie az Elnökség és a Képviselő-testület ülésein.
Az Elnökség egy tagja a pénzügyi dolgokért felelős, minden kiadásról köteles „könyvelést” vezetni, és mellé számlát csatolni, munkájával az Elnöknek tartozik felelősséggel.
Az Elnökség egy tagja az Alelnök, aki az Elnök akadályozottsága esetén ellátja az Elnöki feladatokat.
Munkarendjét saját maga határozza meg.
Döntéseit egyszerű többséggel hozza, szavazategyenlőség esetén az Elnök szavazata a döntő.
Az Elnökség döntési jogkörrel rendelkezik a Képviselő-testületi ülések között minden kérdésben, kivéve az SZMSZ módosítását.

11.8 A DÖK Elnöke

A Diákönkormányzat Elnöke a DÖK feje.
Képviseli a Diákönkormányzatot a külvilág felé.
Eljárhat, és aláírási jogot gyakorolhat a DÖK nevében, a DÖK munkáját segítő oktató ellenjegyzésével.
A Diákönkormányzat Elnökét az iskola tanulói választják közvetlen, egyenlő és titkos szavazással.
A DÖK Elnökének mandátuma egy tanévre szól.
A DÖK Elnöke dönthet, és kegyelmet gyakorolhat a belső fegyelmi (DÖK) ügyekben, az Elnökség véleményének kikérésével.
A DÖK Elnöke kinevezhet időszakos, állandó feladatokra diákokat, akik neki felelősek.
A DÖK Elnöke felelősségre vonhatja Elnöksége bármely tagját, illetve az időszakos feladatokat ellátó személyeket.
A DÖK Elnöke munkájáért a Képviselő-testület felé tartozik felelősséggel
A DÖK Elnöke felelősségre vonható, és visszahívható, ha:
1. az osztálytitkárok 2/3-a bizalmatlansági indítványt nyújt be
2. az iskola tanulóinak 3/5-e aláírásával hitelesítve kezdeményezi
A visszahívásról a Képviselő-testület titkos szavazással dönt.
A DÖK Elnöke az Elnökség véleményének kikérésével jutalmazhat diákokat jó munkájukért, de a jutalom sohasem lehet pénzjutalom.
A DÖK Elnöke kinevezi az Elnökség tagjait, a Képviselő-testület beleegyezési jogával nem ellenkezve
Összehívhatja a Képviselő-testületet, de ezt legalább 3 tanítási nappal előtte be kell jelentenie

11.9 A patronáló oktató

A patronáló oktatót az intézmény vezetősége kéri fel a DÖK munkájának segítésére.
A patronáló oktató feladatai:
1. kapcsolatot tart a Nevelőtestület és a Képviselő-testület, valamint a Diákbizottság között
aktívan részt vállal az információáramlás folyamatában, vagyis tájékoztatja a DÖK Elnökét a DÖK-öt érintő nevelőtestületi és igazgatói döntésekről, illetve tájékoztatja a Nevelőtestületet és az Igazgatót a DÖK döntéseiről.
szükség esetén összehívja a Képviselő-testületet
a DÖK önkormányzatiságát nem sértve segíti annak munkáját

Ellenjegyzi, és ezáltal felelősséget vállal az Elnök és az Elnökség döntéseiért.

11.10 A DÖK tagjainak jogai

Az iskolai DÖK-nek tagja lehet minden, az iskolával tanulói jogviszonyban álló diák, kivéve, ha ennek ellenkezőjéről írásban rendelkezik.
A DÖK tagjainak az alapvető jogszabályok és a Házirend által garantált jogain túl speciális, a diákönkormányzati tagsággal összefüggő jogai vannak:
1. a DÖK tisztségeire választhat és választható. Ez a jog el nem vonható.
Diákönkormányzati tagságától az iskola tanulóit megfosztani, illetve a DÖK munkájából kizárni nem lehet.
Igénybe veheti a DÖK által biztosított lehetőségeket és szolgáltatásokat.
Érdekvédelmi segítséget kérhet a DÖK-től, annak vezető szerveitől. Ez a segítség nem tagadható meg.
Kérdéseivel, javaslataival, kezdeményezéseivel, véleményével közvetlenül fordulhat az osztálytitkárokhoz, a Képviselő-testülethez minden tagjához, a Diákbizottsághoz, az elnökhöz vagy a patronáló oktatóhoz.
Kérdéseire, javaslataira, kezdeményezéseire, véleményére harminc napon belül érdemi választ kell kapnia.

11.11 A DÖK kapcsolati rendszere

A DÖK kapcsolatot tart az Igazgatóval, az iskolavezetéssel, a Nevelőtestülettel, a Szülői Munkaközösséggel, az Osztályfőnöki Munkaközösséggel, más diákönkormányzatokkal, ifjúsági fórumokkal, szervezetekkel, szerveződésekkel, a fenntartó képviselőivel.
A kapcsolattartásért a DÖK Elnöke felel, azonban a feladatot továbbadhatja, átruházhatja egyéb felelősökre.

A DÖK az információkat a kapcsolattartási hálón keresztül folyamatosan áramoltatja; az Elnök, illetve a felelősök a megszerzett információkkal rendszeresen ellátják a DÖK tagjait, tisztségviselőit.
A kapcsolattartás módja egyedi esetekben eltérő, megállapodás, megegyezés szerinti lehet.

11.12 A DÖK gazdálkodása

A DÖK forrásaival szabadon gazdálkodik. A rendelkezésre álló pénzeszközök felhasználásáról a Képviselő-testület vagy a szükség esetén a Diákbizottság dönt.
Aláírási joga az Elnöknek van, a DÖK-öt segítő tanár ellenjegyzésével.
A diákönkormányzat főbb bevételi forrásai:
1. iskolai költségvetési támogatás
2. állami és nem állami szervektől elnyert támogatás
3. sikeres pályázatok útján szerzett bevétel
4. a diákönkormányzat által rendezett rendezvények haszna
5. egyéb bevételek
A diákönkormányzat kiadásai:
1. üzemeltetési, fenntartási költségek
2. eszközök beszerzése, javítása
3. szakkönyvek, folyóiratok
4. rendezvények szervezése
5. bérjellegű költségek, és ezek terhei
6. oktatási díjak, valamint ezekhez kapcsolódó szállás, étkezés és utazás
A DÖK köteles pénzeszközeit ifjúságpolitikai pénzeszközként kezelni.
A DÖK vagyonát fel nem oszthatja, azt a céltevékenységekre köteles fordítani.

11.13 Létesítmény és helyiséghasználat

Az iskola helyiségeit az Igazgatóval történt egyeztetés alapján használhatja a DÖK.
A helyiségek kulcsát az Elnökség tagjai kérhetik a portástól, felelősséget vállalva a helyiség rendjéért és berendezéseiért.

11.14 Záró rendelkezések

A jelen dokumentumban nem szabályozott tisztségek külön megbízólevél kiállításával kerülnek betöltésre.

Az SzMSz-ben esetlegesen nem érintett kérdésekben a hatályos jogszabályok az iránymutatóak.
A DÖK SzMSz-ét minden év elején felül kell vizsgálni.
A DÖK SzMSz-ével kapcsolatban a Nevelőtestület egyetértési jogot gyakorol. A Nevelőtestület egyetértését csak abban az esetben tagadhatja meg, ha a DÖK SzMSz jogszabályt, illetve felsőbb szabályozást (pl. Házirend) sért, azzal ellentétes jogokat, kötelességeket, eljárásmódokat fogalmaz meg.
Jelen SzMSz-t Novák István Képviselő-testületi tag terjesztette elő és a Képviselő-testület a hatályos szabályok szerint jóváhagyta.
Az SzMSz akkor érvényes, ha elfogadásának dátuma, az Igazgató és a DÖK Elnökének valamint a Nevelőtestület képviselőjének aláírása, a Diákönkormányzat neve és székhelye szerepel rajta.

Nyilatkozat– Szülői Szervezet

A BGSZC Pestszentlőrinci Technikum szülői szervezetének képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásommal tanúsítom, hogy az SZMSZ elkészítéséhez és elfogadásához előírt véleményezési jogunkat gyakoroltuk.

a szülői szervezet nevében

Nyilatkozat – Diákönkormányzat

A BGSZC Pestszentlőrinci Technikum Diákönkormányzatának képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásommal tanúsítom, hogy az SZMSZ elfogadásához előírt véleményezési jogunkat gyakoroltuk.

a diákönkormányzat nevében

Budapest, 2020 szeptember 1.

Csikós Mária

igazgató

[1] Az 1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről.